Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Váradi Adél: Különleges későközépkori talpas tál az egri várból

fehér árnyalat,

41 sem a zöld és barna színnek ez a tónusa nem fordult elő. Mivel mindkét színű festés gyakori az anyagban még inkább hangsúlyos, hogy nem találtunk a keresettel azonosat. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ez az áttört falú talpas tál „rendkívül idegen" a közegében: nemcsak maga az edény típusa, de az alapanyag színe, a festési mód, valamint a festékek árnyalata is. Ezek egyértelműen jelzik, hogy a tálat nem helybeli fazekas korongolta.

42 A tál datálása Az áttört falú talpas tál időrendi besorolását részben a korabeli párhuzamok, részben a kísérőleletek alapján próbáltuk meg elvégezni.

43 A salzburgi edényeket az előkerült többi középkori régészeti leletanyaggal együtt egyöntetűen a XVI. század második felére korhatározzák,

44 és helyi készítésűnek vélik. Ennél pontosabban lehetett megvonni a Bajcsaváron talált áttört falú tál használatának alsó és felső időbeli határait. Az egyetlen publikált magyarországi analógia keltezésében egy rendkívül kedvező körülmény játszott közre, miszerint bizonyítható, hogy a bajcsai erősség csak egy rendkívül szűk időintervallumban (1578-1600) funkcionált. Sőt ezen belül is szorosabbra vonva az időrendi határokat (1578-1590), a Mura-vidéki leletek mintegy évtizednyi pontossággal datálhatok.

45 Ez a rendkívül rövid időbeli periódus biztos szelet e tárgytípus életéből. A prágai edény XVI-XVII. századi leletegyüttesből ismert,

46 a straubingiakat 1600 körűire keltezik, a bécsit XVII. századiként hozzák.

47 A díszítés párhuzamai a XVI. század második felétől a XVII. század végéig megtalálhatók Közép-Európában. Az egri tál mindkét szóba jöhető tálalási helyén hódoltság kori a leletkörnyezet, így az időrend elvileg adott. Az Egerben 1596-ban kezdődő török meg41 Hasonló volt sok, de pont ilyen egy sem. A korábbi publikációban említett sárgásfehér színű tálak (FODOR László-KOZÁK Károly 1970-71.153.) sötétebb tónusúak a miénknél, valójában inkább fehéressárgák. 42 Nem tartjuk szükségtelennek az egri tál környezetidegen voltának ennyire részletes körüljárását, mert az edény falán az áttört motívumsor „kissé félresikerült" kivitele nem az importáru jelleget erősíti. 43 Stratigráfiai adatok nem állnak a rendelkezésünkre. 44 KOVACSOVICS, Wilfried 1991. 254-271. A leletek egy részének rossz keltezésére nemrég hívták fel a kutatás figyelmét (HOLL Imre 2005. 182. 7. Íj.). A tálak esetében a megadott korszakba sorolást a terminus „ante quem"-ként használható 1605. évi pusztulás és a jól datálható bajcsai lelet alapján nem szükséges módosítani, finomítására pedig egyelőre nincs lehetőség. 45 KOVÁCS Gyöngyi 2001/a. 175. 46 FROLÍK, Jan-SMETÁNKA, Zdenék 1997. 47 KOLPRATH, Günter 1983. 170. 503