Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Váradi Adél: Különleges későközépkori talpas tál az egri várból

Az edényfal belső részén, egy nagyobb töredéken zöldes patina, és barnás vasoxidnyomok figyelhetők meg, cserépfelszínen és törésfelületen is. A pontosan ehhez a darabhoz illő másik két töredékre ezek a foltok már nem húzódnak át, azaz nem a használatban lévő ép, hanem a törött, szemétre kidobott tárgy egy része érintkezett fémekkel. Az ép fül alatt a száron (a domború láb feletti legvékonyabb részén) egy rövid (0,3 cm látszik belőle) 0,3 cm átmérőjű bronzszegecs található. Nem tudni, hogy átütötték-e vele az edényfalat, vagy csak oda oxidálódott. Szátm.: 19 cm Tátm.: 11,5 cm M.: 10 cm V.: 0,4 cm Karika átm.: 4 cm Háromszög alakú áttörés: a: 4 cm m: 3 cm A mintasor elvi rekonstrukciója Az egri talpas tál áttörésekkel díszített oldalfalából sajnos rendkívül kevés maradt meg. Mivel nagy a hiányosság, többféle mintasort lehet rekonstruálni, ezek közül a legvalószínűbbeket mutatjuk be. A tálon két, egymástól különálló mintasor húzódik a fülek között,

7 közvetlenül a perem alól indulóan. Mindkettőből csak a fülekhez közeli indító és záró motívumot ismerjük teljesen. Az 1. sz. mintasor (3. kép 1) ferde téglalap alakú kimetszésekkel indul és záródik. A téglalapok nem párhuzamosak, egymás tükörképei. Ez már eleve egy középre rendezett (szimmetrikus) díszítési elvet sugall. A 2. mintasor (3. kép 2) ferdén álló téglalap alakú kivágással indul, a második elemnek a fele van meg: ez egy ferde tengelyű kereszt szárai között kör alakok, a zárómotívumot ismerjük még: függőlegesen álló kereszt szárai között kör alakok. A mintasorok egyformán 3,4 cm magasak, hosszúságuk nem egyezik, az első 23,5 cm, a második 19,5 cm.

8 Ez valószínűleg azzal van összefüggésben, hogy az edényen a fülek elhelyezése nem szimmetrikus. A két mintasorról rögtön látható, hogy nem egyformák: a sorok indítása-zárása a négy alkalomból három ferde téglalap, egy ízben kereszt szárai között kerek lukakkal s mintha a második sor az elsőnek a folytatása lenne, az ugyanabba az irányban dőlő téglalap miatt. A második motívumsor lehet középre szimmetrikus, de ez nem bizonyítható, lehet ritmikusan ismétlődő, egyik esetben sem azonos kezdő-záró motívummal. A tál palástján húzódó áttöréses dísz rekonstrukciója abból indul ki, hogy a szimmetria szabályainak megfelelően két egyforma sorról lehet szó, ám ennek a ránk maradt töredék ellent mond. Továbbá feketézzük, hogyha az egyik oldalon középtengelyes a nyitó-záró motívum, akkor a másik oldalra is ilyet szántak. Nem ilyen lett, sőt még az adott egységen belül sem azonos a motívumzárás. 7 A fül alá az esztétikai szempontokon túl, feltehetőleg a stabilitás miatt nem raktak áttörést. 8 A mérés az edényen és a kúppalást kiterített rajzán is a felső íven történt. 497