Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Váradi Adél: Különleges későközépkori talpas tál az egri várból

Figyelmesebb vizsgálat arra indított bennünket, hogy nézzük meg a zárómotívumnak és a fülnek távolságát. Azt tapasztaltuk, hogy a mintasor vége mind a négy esetben a lehető legjobban megközelíti a fület, tehát lehet, hogy a fazekas számára nem a szimmetria elve volt a legfontosabb, hanem a lehető legnagyobb díszített felület

9 (azaz áttöréssel létrehozott mintasor) elérése. Az elvi rekonstrukciónál a kevés meglévő biztos pontból indultunk ki, a szimmetria elvét igyekeztünk alkalmazni, teret hagyva némi „kényszermegoldásnak". Biztos pont az 1. sor egyforma lezárása és a középtengelyes szemléletmód. Véleményünk szerint így akartak nyitni-zárni a 2. sornál is, csak a ferde téglalap a másik irányba dőlt, és mivel a kúppalástnak ez a szakasza mintegy 4 cm-rel rövidebb, a nyitóval azonos zárómotívum már nem „fért ki". Az áttörésekkel díszített sávból csak két motívum ismert teljesen, a többi esetben csak a töredék megmaradt részeiből következtethetünk a mintára. Abból indultunk ki, hogy ahol mázas a töredék, ott a minta alja, azaz kimetszés található. Mivel a mintaindítások csak 0,2-0,3 cm-ig maradtak meg (egy ízben 0,8 cm), sokszor az indítás íve és iránya is kérdéses volt. Az 1. mintasornál a törésfelület a minta aljához néhol segítségünkre van, a tetejéhez nincs biztos információ. A 2. sornál a nyitó-záró motívumon kívül nem maradt meg olyan töredékrész, melyből rekonstrukciót lehetne készíteni, így az 1. sorra vonatkozóan nincs kontroll-lehetőség. Az 1. sornál ferde indítások és kerekded ívek láthatók, új motívumként egy fordított V alakú kivágás kínálkozik. Feltűnő, hogy a mintasor közepén rendkívül sűrűn található mintaindítás, s a két irányba dőlő ferde vonalak egyértelműen középre szimmetrikus elrendezésre utalnak. A sűrűségből adódó kis távolság miatt ide azonban nem fér el az ismert kereszt motívum. A könnyebb megfigyelhetőség miatt gyurmanyomatot vettünk, azt is nézegettük. A díszítmény rekonstruálását a kúppaláston húzódó minta „síkba kiterített" csíkjában úgy végeztük, hogy a biztosan áttört mintaindításnak meghatározható mázas töredékrészeket bejelöltük, majd megpróbáltuk az ismert elemeket behelyettesíteni, és a meglevőkből újakat kiszerkeszteni. A mintasor biztosan előforduló elemei: ferde téglalap, kereszt szárai között körök és fordított V. Ezen motívumok ritmikus ismétlődésével megalkotott mintasor közepére „helykitöltő elemként" - a szimmetria és az analógia elve alapján - a ferde vonalak dőlési szögéhez igazodó többszörös V alakot rajzoltunk.

10 A lehetséges díszítésmódok közül három változatot mutatunk be, melyből az elsőt tartjuk legéletszerűbbnek (4. kép l-3).

u 9 A fül alatti áttöréssel nem díszített rész belül 3,5-4 cm hosszú, azaz kívül a fül épp csak elfér rajta. 10 Ide a kereszt szárai közötti kerek lukak motívum helyszűke miatt nem rekonstruálható. 11 A mintasor rekonstrukciós változatainak elkészítésében nyújtott segítségért, a gyurmanyomat vételéért, valamint a tárgy elemzése kapcsán nyújtott megfigyeléseiért Sikéné Kovács Melindának (DIV) tartozom köszönettel. A publikációs rajz Tanyi Sándor (DIV) keze munkáját dicséri. 498