Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Csiffáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében

1966. május 22-én mutatta be a Magyar Televízió azt a filmet, amelyet Pásztory János készített Hasznosi csoda címen. A rendező szándéka egy dokumentumfilm készítése volt, az akkor csak zug-búcsúhelyként számon tartott Mátraszentimréről. A film nagy vihart kavart, mert a helyszíni riportok sorában megszólaltatták a hasznosi termelőszövetkezet elnökét, a tanácselnököt, a körzeti orvost, az üdülő gondnokát, Sánta Lászlónét, akivel a csoda történt, a helybeli plébánost és az egri érseki helynököt. Ez utóbbi kijelentette, hogy az egyház nem ismeri el csodának a hasznosi történetet, továbbá kiemelte egyházi személyek, istentiszteletek sem lehetnek a forrásnál. A filmben ezután mutatták - azokat a valószínűleg rejtett kamerával rögzített képsorokat -, amelyeken egy ismeretlen személy bőröndből csomagolja ki a miseruhát, beöltözik és megkezdi a misézést. E jelenet rossz indulatuan azt sugallta a nézők számára, hogy a misét tartó személy visszaélve az emberi hiszékenységgel, valószínűleg a perselypénz egy részének a reményében vállalkozott az istentisztelet megtartására. Szinte mondani sem kell, hogy a film erősen magán viselte a korabeli hivatalos propaganda jegyeit.

61 Ez kitűnik a korabeli újságcikkekből is. A Népszavában a hasznosi riportfilmről, az egyik újságíró A gebines kápolna című írásában számolt be.

62 A Népszabadság cikkírója szerint a filmben „a riportjelleg dominált, a maga közvetlenebb, de mindvégig tapintatos leleplező és felvilágosító szándékával. Amiről kevés szó esett, az a hittel való anyagi visszaélés volt. "

63 A film készítőinek a szándéka ellenére sokak szerint mégiscsak propaganda film lett a Hasznosi csoda riportfilm a csodaforrás mellett, mert ettől kezdve, aki nem is tudott róla, vagy korábban sohasem érdekelte, felfigyelt és kíváncsiságból is elment Fallóskútra, hogy megnézze a búcsúsokat.

64 1978-tól immáron miséző hely lett az itteni kápolna, amelynek őrzője egy magános testvér: Paszkál, akit csak így ismernek leginkább a hívők. Működésére az egri érsek adott engedélyt.

65 Érdekes módon a zarándokhely látogatottságának csúcsideje az 1950-es évektől az 1970-es évek végéig a szeptemberi Mária-napokra esett.

66 Miután 1947. július 2-án, ezen a napon jelent meg a Szűzanya Sánta Lászlónénak, s azóta a kápolnánál minden évben megünneplik a Mária-jelenését Sarlós Boldogaszszony napján, amelyre több ezer zarándok érkezik az ország minden tájáról, sőt külföldről is.

67 Viszont a jelenkorban a Mária-kútjához a legtöbb búcsújáró július 61 ZAKUPSZKY László 1975. 12. 62 Népszava, 1966. V. 26. k.gy.j.: A gebines kápolna. 63 Népszabadság, 1966. VI. 1. Gondolatok a képernyőről. 64 ZAKUPSZKY László 1975. 12. 65 TÓTH Sándor 2003. 53. 66 ZAKUPSZKY László 1975. 10. 67 Heves Megyei Hírlap, 1999. VII. 3. 1. 419