Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Csiffáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében

2-án utazik el, éppen azért, mert ez a nap egyszersmind a Mária-jelenés és a Sarlós Boldogasszony napja is. Azért érdekes a zarándoklás főidejének a megváltozása, mert az csak az 1970-es évek végétől tolódott át július 2-ára, és ez valószínűleg összefügghet azzal, hogy csak 1978-tól van mód hivatalosan a csodatevő forrásnál a mise tartására, s azt a lelkipásztoraikkal érkező zarándok csoportok ki is használják. A mátraszentimrei búcsújáró helyen lévő forrás vizét gyógyhatásúnak tartják, s az ide zarándokló népes búcsús csoportok haza is hordják a vizet. A hasznosi szentkutat az egyház hivatalosan nem ismeri el. Az élő szájhagyomány azonban számos csodás gyógyulást tart számon.

68 A fallóskúti csodatévő forráshoz fűződő kultusz kialakulását a néprajzkutatók közül a legteljesebben Manga János dolgozta fel: A hasznosi tömegpszichózis című tanulmányában.

69 A néprajzkutatók véleménye szerint az 1858-as lourdes-i Mária-jelenésnek nagyon erős legendaképző hatása volt a magyarországi vallásos népéletre is, s a hatására még napjainkban is keletkezhetnek újabb legendák, létrejöhetnek újabb búcsújáró helyek. A nép számára egy-egy búcsújáró hely kialakulásával kapcsolatban elsősorban a csodás jelenések, a gyógyulások történetei a fontosak, s nem az egyházi kanonizáció, a hivatalos engedély. A mátraszentimrei fallóskúti forrás körüli kultusz létrejöttében szerepet játszott a korábbi Mária-kúthoz fűződő hagyományok megléte. E kultusz kialakulásában további szerepet játszott a franciaországi Lourdes hatása mellett a mátraverebélyi Szentkút kisugárzása is,

70 ehhez hozzájárult az 1947—48-as Mária-év vallásos légköre, amelyek együttesen elősegítették, hogy az egyik legújabb hazai búcsújáró hellyé válhasson, annak ellenére, hogy búcsúkiváltságai nincsenek. A zarándokok a Mária-jelenés, a csodás gyógyulások, és az imameghallgatások hatására jönnek ide. Nagy vonzerőt jelentett az is, hogy magát a látóasszonyt hallhatták és találkozhattak vele.

71 Az előbb ismertetett Heves megyei szentkutak mindegyike - két kivételtől eltekintve, ezek Istenmezeje és Hanyipuszta - Mária-kegyhely. Ez a tendencia megegyezik azzal, hogy a magyarországi búcsús hagyományokban a Mária-tisztelete domináns.

72 68 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 223. 69 MANGA János 1962. 353-388. 70 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 260-262. 71 BARNA Gábor 1990. 80. 72 BÁLINT Sándor-BARNA Gábor 1994. 310. 420