Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Csiffáry Gergely: Csodaforrások, szentkutak emlékei Heves megyében

Csijfáry Gergely CSODAFORRÁSOK, SZENTKUTAK EMLÉKEI HEVES MEGYÉBEN A templomok, kápolnák, kolostorok, temetők, vallásos tárgyú szobrok, képek, búcsújáró helyek, a hozzájuk tartozó szentkutakkal együtt legendák sorának váltak ihletőivé. A búcsújáró helyek legendáiban gyakran hallunk rendkívüli, csodás gyógyulásokról, amelyeket a közelben lévő szentkutak vizének tulajdonítanak a jámbor hívők. Az egyes kegyhelyeknek általában külön legendája van.

1 írásunkban szerettünk volna hozzájárulni Heves megyei adatokkal, a magyarországi népi vallásosság kutatásához, valamint a hazai búcsújárások történetéhez és néprajzához. Ecséd, Szentlapos Ecséd határáról az 1852-1866 között elkészült II. katonai felvétel Szent Kút Völgy néven jelöli azt a határhelyet,

2 amelyet 1883-ban készült III. katonai felvételen Szentlaposnak neveznek.

3 Sipos Lajos községi jegyző írta Ecsédről 1864. május 4-én a Pesty Frigyesféle helynévgyűjtés anyagában: „Szentkút lapos: a homokdűlő völgyelésénél elterülő kis térség, itt keresztülfolyik 300 ölnyi hosszúságig egy kis folyó, mely a legnagyobb szárazságban sem apad el, szántóföldből fakad, hol a forrás soha be nem fagy, de folyása a kiírt hosszúságon túl megszűnik, elsüllyed a földben. Hajdan ezen forráshoz betegek is járultak sebeiket fürdetni. "

4 Az ecsédi Szentlaposon található forrás vizének, az adatok szerint a XIX. század első felétől a környékbeli lakosok csodatevő erőt tulajdonítottak, s azt a gyógyulás reményében keresték fel. A gyógyulni vágyók szemében idővel zarándokhellyé vált a forrás és a környéke. Az 1890-es években is előszeretettel láto1 SÁNDOR István 1981. 4. 657-658. 2

II. katonai felvétel XXXV. 48. 3

III. katonai felvétel 4963/2b. 4 HML. rV-417/45. Pesty Frigyes helynévgyűjtése Heves és Külső-Szolnok vármegyében. Letétek: 2459. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 405