Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Pálosné Nagy Rózsa: Szüretek, szüreti mulatságok Gyöngyösön

3. kép. Felvonulók a Legényegyletben az 1900-as évek elejéről A felsővárosi felvonulók mindig a volt Csárda iskola, az alsóvárosiak a Só­ház iskola, míg a Legényegyletiek a mai Kolping Gyöngyösi Szervezet székhelyé­nek udvarán gyülekeztek. A szüreti mulatságok jellegzetes figurái voltak az ún. táncmesterek, - a két első legény -, akik tulajdonképpen a ceremóniamesterek, s az egész ünnepség felelősei voltak. A tánc mesterségével semmiféle kapcsolatban nem álltak, ennek ellenére ügyes táncosok lehettek. A 2 táncmester a menet jobb-, illetve a baloldalán haladt, balkezükben tálcát tartottak rajta üvegpoharakkal, jobbjukban borosüveget, amiből kínálták a nézőket. Aki elfogadta a pohár bort, annak illett pár fillért a tálcára tennie. 17 A menetet a zászlótartó vezette 2 vőfély között a felvonuló egyesület zászló­jával. A vőfély kezében botot tartott, ennek végében alma, az almába rozmaring volt tűzve. Utánuk következett az első kardos legény, majd 2 kardos legény, kard­jukon citrommal, s közöttük haladt egy koszorúslány magyar ruhában, pártával, derekán nemzetiszínű szalaggal, karján szőlőkosárral, vagy kezében szőlővel megrakott tálcával. Ez a két legény tulajdonképpen a lány őrzője volt, a kard he­gyén levő citrom pedig azt jelentette, hogy a gyöngyösi lányt nehezen lehet meg­szerezni. Ez a jelkép a török hódoltságra utal, ugyanis a törökök a kapások asszo­nyait, lányait könnyű prédának tartották, meg akarták szerezni, ám a gyöngyösi 17 MOLNÁR József 2002. 60. 395

Next

/
Thumbnails
Contents