Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Pálosné Nagy Rózsa: Szüretek, szüreti mulatságok Gyöngyösön

népnek számított, „ a vigasság és az öröm kora volt, nemcsak a gazdára, hanem mindazokra, kik a szüretelésben akár mint segítők, vendégek, vagy napszámosok jelen voltak. A falusi nép is a szüretre nem annyira pénzkeresés, mint mulatozás végett jött... " Még a XIX. század derekán is kint a szőlőhegyen, a taposókádban, dalok ritmusára, tánclépésekkel taposták a leszüretelt szőlőt, így nyerték a mustot s állítólag így született a csárdás is.

9 A szüret a munka mellett ünnep is volt. „Munka: mert Nagy Uramnak is, holott a gömbölyű keze már rég nem érintette az eke szarvát, Nemzetes Uramnak is, a ki csak béresei által munkálkodik, és Nagyságos Uramnak is, akinek nevében a gazdatiszt parancsol, - fel van gyűrve két karján az ingújj: doctor medicináé és juris Uraknak, sőt még a Főtisztelendőnek csókhoz szokott kezei is megmarkolják a cseberhordó rudat és űzik a szüreti sportot. Ünnep: mert a szedők háta mögött nem ispánkodik senki, annyit végeznek, amennyit akarnak: holnap is nap lesz. Délben ebéd, de nem négy fal között, hanem a hajlék előtt zöld gyepen, vagy a nagy diófa alatt: nem is ezüstre terítve: bádog kanál, vasnyelű kések járják itt.... juhhúsos kása, szüreti káposzta, pörkölt hús.... ".

l0 A szüret sajátos munka és ünnep jellegére utalnak a mulatságok, a sok kedves, hagyományos szüreti szokás, a hagyományos szüreti étrend. Mivel a gyöngyösi kapás a munka mellett szeretett mulatni, ezért minden olyan helyzetet igyekezett kihasználni, amely mulatságra adott okot. Ilyen esemény volt a gyöngyösi ember foglalkozásával, a szőlőtermesztéssel kapcsolatos, a munka befejezésének, a szüretnek a megünneplése. A mulatságok eleinte a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez kapcsolódtak, s csak az örökváltsági szerződés után - a XIX. század közepétől - állandósultak. Egy korabeli feljegyzés szerint azonban már a XVIII. század közepén a város kapásai „duhajkodással" ünnepelték meg a szüret befejezését. Egyes földesurak, jómódú gazdák, akiknek több kataszteri hold szőlője volt, már korábban is tartottak a szüret után kisebb mulatságokat. Szüretkor népes szedősereg gyűlt össze, az asszonynép szedte a szőlőt, a férfiak puttonyoztak, s amikor kisütött a nap, az asszonyok elkezdtek dalolni, amihez később a férfiak is csatlakoztak. Nekik ugyanis segített a reggeli előtti pálinka, s a reggeli utáni pár pohár bor. Az igazi jókedv azonban a szüret után kezdődött, amikor már a kádak tele lettek, felkerültek a kocsikra, s elindultak haza. Előfordult, hogy már a szüret előtt 2-3 cigányt megfogadtak, hogy a befejezést muzsikával ünnepelhessék. Ilyenkor a hazamenetel a cigányzene kíséretével igen hangulatos és hangos volt. Ha a gazdának jó hangja volt, akkor ő volt az előénekes, ő szabta meg, hogy milyen nótát énekeljenek. A dalok között nagyon sok huncut dal szerepelt, ami a borral, a szép lányokkal, a szürettel volt kap9 FÜLÖP Lajos 2002. 56. 10 MADARASSY László 1929. 162. 391