Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Pálosné Nagy Rózsa: Szüretek, szüreti mulatságok Gyöngyösön

csolatos. A részegség, az iszákosság szégyen volt. Azt a napszámost, aki berúgott, a következő napra már nem fogadta föl a gazda.

11 A szüret után a szüretelőket készen várta a bográcsban főtt gulyás, amit birkahúsból, vagy marha-, illetve disznóhúsból, de mindig friss húsból készítettek. 1. kép. Lovaskocsik a szőlőben A szüretelők az utolsó napon szüreti koszorút készítettek, amely a bő termést jelképezte, s ezt adták át a szőlőbirtokosnak, aki megköszönte az elvégzett munkát, és megkínálta a munkásokat étellel, itallal. Hajnalig tartó mulatság, tánc következett, melyet vagy a szőlőben, vagy a pince előtti térségen tartottak. Gyöngyös és Mátrafüred között az út jobb oldalán a Sárhegy lábánál található Farkasmaly, amely az 1750-es években telepített szőlőjéről, és az ide épített pincéiről nevezetes. Szüret idején a Farkasmályi szőlőket és a Sárhegy oldalát a szüretelők víg dala és borral telt poharak csengése verte fel. Az 1850-es évektől a bánya alatti területen a sziklafalba vájt borpincék előtti nagy téren tartották a szüret végét megünneplő mulatságokat. A befejezést tánccal, cigányzenével ünnepelték, melyet Spetykó Gáspár az 1855-ös farkasmályi szüretről szóló Pincze-dal с versében is megörökített: 11 EGYED László 1988. 43. 392