Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Kovács Béla: A kereszteletlen csecsemők eltemetésének szokása Heves-Külső-Szolnok és Borsod vármegyékben a XVIII. században
Kovács Béla A KERESZTELETLEN CSECSEMŐK ELTEMETÉSÉNEK SZOKÁSA HEVES-KÜLSŐ-SZOLNOK ÉS BORSOD VÁRMEGYÉKBEN A XVIII. SZÁZADBAN Először az 1960-as évek második felében néztem át a XVIII. századi egyházlátogatási jegyzőkönyveket, hogy azokból építéstörténeti és néprajzi adatokat gyűjtsek. Sok esetben találtam említést arra, hogy a kereszteletlenül meghalt csecsemőket nem a temetőkben, hanem azokon kívül, részben romos kápolnákban, vagy út menti szobrok és keresztek környékén temették el. A temetést mindig a bábaasszonyok végezték, minden ünnepélyes szertartás nélkül. Ez a temetkezési szokás a néprajzi kutatások szerint még a XX. század első felében is általános volt. 1 Az ilyen jellegű gyermektemetés szokása csak a katolikus egyház hagyománya és teológiai véleménye alapján érthető meg. Eszerint a kereszteletlenül meghalt gyermekek lelkeit nem a mennyország, a tisztítóhely, vagy a pokol, hanem a limbus, azaz a Pokol tornáca fogadja be. Mindez azért történik így, mert tudatosan személyi bűnt ugyan még nem követhettek el, de Ádámnak és Évának az Úr parancsát megszegő vétke áteredő bűnként őket is terheli. Bűntelenül ugyan, de Isten látásából kizárva, valamilyen szomorúságban vagy természetes örömben itt kell megvárniuk az Utolsó ítéletet. Ez a hagyomány és vélemény azonban üdvtörténeti szempontból már az ókeresztény kortól kezdve olyan teológiai nehézséget okozott, amelynek végleges tisztázását még a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) sem oldotta meg. 2 A megszületett magzat azonnali, vagy néhány napon belül történő megkeresztelése volt az egyetlen biztosíték, hogy a keresztség szentségének kegyelme által lelke megtisztuljon az áteredő bűntől, és esetleges korai halála után a mennyország üdvözültjei közé kerülhessen. 3 1 MNL III.: kereszteletlen gyerek címszó, MN VII. 77- Temetkezési szokások fejezet. 2 MKL VII. 861-862. limbus címszó - VI. 657. keresztség nélkül meghalt gyermekek címszó. 3 A gyermeklélek minden módon elérendő üdvösségének túlzó módjáról Cserey Farkas (1718-1784) A magyar és székely asszonyok törvénye (Kolozsvár, 1800.) című, fia által kiadott könyvében a jó tisztnek legelső gondjává teszi, hogy „midőn valamely terhes asszony magát megAz egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 355
