Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Horváth László: Vámosgyörki népszokások

jaikat, örömeiket. Az idős emberek közül többen valamelyikük háza előtt kártyáztak, ügyet sem vetve másra, a játékra figyeltek. "

2 A mezőgazdasági év időnként lehetőséget adott ünneplésre. A Búzaszentelés jeles alkalom volt, mindig a Csapás dűlőben tartották iskolások, hívő lakosok részvételével. A XX. században aztán már minden nagy mezőgazdasági munka befejeztével bálokat rendeztek. A bálra mindenki, de főleg az eladósorban lévő lányok legszebb ruhájukat vették föl. Az édesanyák elkísérték lányaikat a bálba és végig ottmaradtak. A fal mellé állított székekről figyelemmel kísérhették az eseményeket, de itt jól el is beszélgettek a lányos mamák. Ha egy fiú haza akart kísérni egy lányt, engedélyt kért annak anyjától is. Ha udvarolni szeretett volna, bejelentette a lányos háznál a szülőknek. Viszonylag új keletű szokás - 80-100 éves a szüret.

3 Szüreti felvonuláson lovasok és hordós lovas kocsik is vonultak, zenekari kísérettel. A híres népi zenekar prímásai Gyóni László, Gorácz László, Szedmák Imre, brácsása Sőregi Imre, bőgős Gyóni Zoltán voltak. A nagyobb ünnepségek, kiemelkedő rendezvények mellett ok zenéltek a Szabó vendéglőben is.

4 Szüretkor a bált a régi kultúrházban tartották. Gyönyörűen feldíszítették a mennyezetet édes szőlőfürtökkel. Izgalmas és mulatságos volt csipkedni itt a szőlőt, ügyelve arra, hogy a „csősz" észre ne vegye, mert akkor zálogot és némi készpénzt kellett adni érte.

5 A téli ünnepkör, de talán az egész esztendő legszebb ünnepe a karácsony. Már az azt megelőző többhetes időszak is ennek jegyében tellett, hisz a katolikus településen a hívektől elvárták, hogy az adventi időszakban böjttel, hajnali misével, a hétköznaptól eltérő magatartással készüljenek fel a karácsonyra. A karácsony előtti hét betlehemezése szinte még élő szokás, a gyerekek az elmúlt években is angyaloknak, pásztoroknak öltöztek, bajuszt és püspöksüveget csináltak maguknak, s csörgős bottal járták a települést házról-házra.

6 A XX. század elején még 2-3 gyermekcsapat is járta a falut, s minden házba bekopogtak a maguk készítette Betlehemmel. Még korábban az idősebb asszonyok a Szent Család-járást hagyományát éltették. Előre megállapított sorrendben járták végig a kijelölt házakat, vitték a Mária szobrot, énekeltek, imádkoztak, eljátszották a szállást kereső szent családot. „A mi szomszédunkban is felhangzott minden évben a szállást keresők éneke. Mi, húgommal az udvarunkról feszülten figyeltük, ugyan 2 Fodor Béla visszaemlékezése. In: Mi újság? 1998. december 25. 3 A szüreti szokások szinte országszerte egységes képet mutatnak, s ennek legfőbb oka, hogy a XIX-XX. század fordulóján a miniszter rendelettel szabályozta menetét. ORTUTAY Gyula (Szerk.) 1982. 131-134. 4 Horváth László gyűjtése. 2000. 5 Palla Jánosné gyűjtése. 6 Horváth László gyűjtése. 2001. 315