Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Horváth László: Vámosgyörki népszokások

beengedik-e a Máriát? Teljesen megnyugodtunk, amikor kinyílt az ajtó és a nénik bemehettek. "

7 Vízkeresztkor, január 6-án, Jézus megkeresztelésének ünnepén korábban mindenki vizet vitt a templomba és ott a pap megszentelte. Régen ezzel a megszentelt vízzel hazatérve mindenki körbeszentelte lakóházát, gazdasági épületeit. De a vízkereszt napja már csak azért is emlékezetes a faluban, mert az egyházi rend szerint az innen számított több hetes időt nevezik farsangnak. Az egész időszak legfőbb motívuma a tavaszvárás, és ezt fejezték ki a különféle időjárási jóslások. A kiemelkedő szerepű Vince napja (január 22.) után február 25-én „Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, csinál". Nagy eseménynek számított a disznóvágás is. Az esemény elhagyhatatlan velejárói az ún. kántálok voltak. Elváltoztatott külsejük ijesztő, de egyben mulatságos is volt. A kántálásukért illett hurkát, kolbászt, esetleg egy pohár bort is adni. Ismert rigmusuk: „Én eljöttem kántálni, Ne tessenek ezért bántani. Én fogtam a fülit-fárkát, Adjanak egy darab hurkát. " A kántálás szárazszerdán is gyakorlatban volt. Ekkor a fiatalok maskarában, korommal kikenve, csörgő bottal csapatba verődve járták a házakat. A gazdaaszszony seprővel zavargatta őket ki a portáról, hogy a rossz szellemeket elűzze.

8 Közismert, hogy márciusban „Sándor, József, Benedek, zsákba hozzák a meleget". Igazi farsangi ünnep leginkább csak az utolsó három nap volt: farsangvasárnap, farsanghétfő, farsangkedd. Hamvazószerdával kezdődött a katolikus faluban a nagyböjt, amikor tilosak voltak a táncos összejövetelek. A tavaszi ünnepkör a virágvasárnappal kezdődött. A virágvasárnapot követő hetet az egyházi elnevezés alapján a györki köznyelv is nagy hétnek nevezi. Ez a megtisztulás időszaka, a feltámadás ünnepére való lelki és testi felkészülés ideje. Húsvét eredetileg a tavasz tényleges beköszöntését jelentette, bizonyára azért kapcsolódott hozzá mindenütt a termékenységet jelentő locsolás és a pirostojás-adás, valamint a bőséges táplálkozás hagyománya. Húsvétkor a két világháború között a leventék adtak díszőrséget formaruhában a templomban Jézus sírjánál, ahová a „Kalot"-os lányok egységes öltözetben szintén felvonultak. Húsvét első napját a nagyhét zárónapjaként Vámosgyörkön nagy vasárnapnak is nevezik, míg a második napját „vízbehányó hétfőnek". Az öntözködés mindenesetre máshogy történt, 7 Fodor Béla visszaemlékezése. In: Mi újság? 1998. december 25. 8 Fodor Béla visszaemlékezése. 316