Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Horváth László: Vámosgyörki népszokások

letés, a házasság és a halál. "

l A szokás azonban történelmi kategória, azaz él: keletkezik, fejlődik és elhal. Léte szorosan összefügg fenntartójának, a közösségnek az életével. Ha a hagyományos család vagy falu életében anyagi és szellemi változások következnek be, megváltozik, átalakul, esetleg eltűnik, feledésbe merül maga a szokás is. Ez figyelhető meg a XIX. század utolsó harmadától Vámosgyörkön, mikor voltaképpen felbomlott az a zárt közösség, mely a hagyományok megőrzésének egyik fontos feltétele. A kevés fönnmaradt szokásanyag is legfeljebb a XX század eleji állapotot őrzi, amely az adatközlőknek három nemzedéket átívelő emlékezetében még fellelhető. 1. kép. A Kossuth L. u. 57. sz. alatti lakóépület egykori állapota A vasárnap pillanatnyi megpihenést jelentett az embert próbáló munkahét után. „Mi gyerekek mindig elmentünk a kismisére. Délután pedig tavasztól-őszig ünneplő ruhában sétálgattunk barátnőinkkel a Fő utcán. Amikor a cukrászda megnyílt, betértünk egy-egy süteményért, fagylaltért. Az idős asszonyok vasárnap kiültek a kapuk elé, s ott beszélgettek. Adták-vették a híreket, megosztották gond1 NAGY Judit 1960. 3. 314