Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Guba Szilvia: Egy summásgazda naplója 1936-ból

a mosoni nagygazdáknak bérbe adott cséplőgéppel. Ez utóbbi helyszínen a summásokkal csépeltették - természetesen jó bevételért - a mosoniak gabonáját. A júliusi nagyszabású mezőgazdasági munkák után augusztusban sor került bizonyos karbantartási munkákra is: néhány félrészes egy-két munkanapon veszszőt vágott, majd a rá következő napon sövényt készítettek. Többen „vasútcsinálásnál" tevékenykedtek: az uradalmi majorságokat kis nyomtávolságú sínpárral kötötték össze, melyen lóréval közlekedtek, illetve szállították a szükséges terményeket, élelmiszert. A „vasút" krisztinamajori részének karbantartása szintén a summások feladata volt. Hasonlóan az árkok tisztítása, valamint az új árkok behúzása és kiásása, mely munkákat szinte kivétel nélkül félrészesek végezték. Viszonylag több munkafolyamat kapcsolódott a takarmánynövények betakarításához: a muhart kaszálták, forgatták, majd begyűjtötték, szintúgy a szudáni füvet; a csalamádét sarabolták, majd földelték. Ezekben a munkákban főleg egészrészesek vettek részt. Szeptemberben folytatódtak a takarmánynövények betakarítási munkái (muhar, szudáni fű). A répa sarabolása félrészes munkaerőt igényelt, míg az ásást, valamint a behordást csak egészrészesek végezték. A repcét szintén félrészesek sarabolták és kapálták, megkezdődött a kukorica fosztása, törése, a kukoricaszár levágása, góréba szállítása. Szembetűnő, hogy e munkák során a félrészesek közül - a szakács kisegítő és a zöldkaszás kivételével - mindenki részt vett. Szeptember hónapban hat olyan nap is akad, melyeken az egyetlen munkával foglalatoskodók magas létszáma tűnik ki: 36-39 fő, mindannyiuk tengeri törésnél dolgozott. Valószínűleg az esős idő akadályozta az egyéb munkák elvégzését. Az utolsó bejegyzett hónap első napjai még a kukorica betakarításával teltek. Októberben készítették elő a földeket a következő év mezőgazdasági munkáira: több napig néhány egészrészes műtrágyát hordott és terített, illetve megkezdődött a vetés. A szűkszavú feljegyzésekből azonban az nem derül ki, vajon mit vetettek. A napló november elsejével zárul, feltehetően a summások egy része még ebben a hónapban hazatért Mezőkövesdre. Fontos és említésre méltó az ünnepnapok feljegyzése is, hiszen ezeken a napokon munkavégzés nem folyt. Augusztusban Nagyboldogasszony napján, 15-én és Szent István napján tartottak ünnepnapot, szeptemberben Kisasszony napját ünnepelték. Családtörténet Guba János 1882-ben született Mezőkövesden, római katolikus szülők gyermekeként, édesapja, idősb Guba János szűcsmester (1848-1903), édesanyja Csomós Judit. Jánossal együtt a szülők összesen 4 gyermeket neveltek: Katalint, Má302