Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Guba Szilvia: Egy summásgazda naplója 1936-ból

Az egész és félrészesek munkája is megoszlik, a „könnyebb" fizikai munkákat a félrészesek végezték, gyakorta egy egészrészes felügyelete alatt (pl. tengeri ill. répa kapálás). Betegség esetén a munkát vállalni nem tudók beteg címszó alatt szerepelnek. Sajnos a hiányos feljegyzések miatt az ma már nem megállapítható, hogy ki és hány napot betegeskedett. Az azonban elmondható, hogy minden hónapban akadt betegeskedő, a legtöbb betegség júliusban fordult elő, de magas a betegek száma októberben is. Az arányokat vizsgálva kiderül, hogy a félrészesek között több a megbetegedés, mint az egészrészeseknél. A főzés és a munkások meleg étellel való ellátása a szakácsné feladatkörébe tartozott. Ezt a munkakört a gazda felesége Dienes Zsuzsanna töltötte be, félrészes segítője pedig a lánya, Mária volt. Az ellátás csupán a munkanapokra vonatkozott, ünnepnap és vasárnap a summások magukra főztek. A szakácsnék a teljes summásidény alatt ebben a beosztásukban maradtak. A munkafolyamatok havi bontásásnak elemzése pontos képet ad a summások egy nyári-őszi idényének mindennapjairól. Májusban csupán két munka bejegyzése szerepel: takarmányrépa kapálás, illetve árpaacatolás. Június hónapban az alábbi tevékenységek szerepelnek: szántóföldi kapás növények gondozása (bab, répa és kukorica), takarmánynövények betakarítása (lucerna kaszálás és gyűjtés, vereshere forgatás, takarmányrépa kapálás), kukorica kapálás és fatyalás, alé kaszálás és gyűjtés, repcearatás és cséplés, zab kaszálás. Különös gondot fordítottak a répa művelésére: egyrészt az egy élés előtt a talajt lazították (sarabolás), majd a répát „töltögették" (töltögetés), ezzel akadályozták meg, hogy a répa gumója a föld felett növekedjen. E két munkafázis az uradalmi művelés jellegzetességei közé tartozik.

9 A július legnagyobb munkáit az aratás, a gabona behordása és cséplése, valamint a magtárba szállítása jelentette. Csak néhány olyan munkafázis - az állandónak mondható szakácsné, sertéseknél, zöldkaszás és gazda bejegyzések mellett - szerepel a júliusi jegyzeteknél, mely nem a gabonafélék begyűjtésével és feldolgozásával áll kapcsolatban, ezek a trágyahordás, valamint csalamádé kaszálás és gyűjtés. Ez tehát az a hónap, amelyben jellegzetesen hangsúlyos szerepet kaptak a gabonaneműek aratásával, cséplésével járó idénymunkák. Ebben az időszakban az uradalom szolgálatában álló összes summásra szükség volt, ezt bizonyítja, hogy szinte a teljes létszámú summásbanda az aratás és cséplés munkafolyamatainál dolgozott. A búza mellett ekkor aratták és csépelték az árpát, s hordták a szemes terményt az uradalmi magtárba. A cséplés két helyszínen folyt, egyrészt csépeltek az uradalom saját cséplőgépével, illetve szintén az uradalmi tulajdonban lévő, de 9 SELMECZI KOVÁCS Attila 2001. 458. 301