Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Guba Szilvia: Egy summásgazda naplója 1936-ból

zést, évszakokhoz kötődő munkafolyamatok leírását tartalmazó naplók, gazdasági feljegyzések elemző tanulmányai viszont szép számban ismertek az európai etnológia területéről.

6 A magyar néprajzi irodalom főként paraszti számadáskönyvek,

7 köznemesi-nemesi gazdálkodók feljegyzéseinek eredményeit,

8 valamint a források egy részét ismertette. Tanulmányunkkal egy jól kutatott társadalmi-gazdasági jelenség, a summásság egy eddig kevésbé ismert dokumentumának elemzésére teszünk kísérletet. A napló leírása Az eredetileg kockás füzetet nem hosszanti fűzése mentén használták, hanem lapjára fordítva, a bejegyzéseket pedig hátulról visszafelé kezdték beírni. A füzet egy oldala egy nap tevékenységeinek leírását tartalmazza. Sajnos a napló több helyen hiányos, illetve sérült, néhány oldalát kiszakították; eredetileg talán nem is erre a célra szánták, hiszen több névsort, ill. különböző összeadásokat tartalmaz, melyek értelmezése ma már nem lehetséges. A dátum feltüntetése után 4 oszlopban a munka megnevezése, összesített létszám, egész- és félrészesek száma szerepel. A munkák felsorolását szinte kivétel nélkül a gazda bejegyzés, valamint a jelenlevők létszámának oszloponkénti összeadása zárja. A bejegyzések május hónappal indulnak, ebben a hónapban azonban csak 2 nap szerepel. Teljesnek mondható a júniustól-októberig tartó időszak, novemberben szintén már csak egy nap eseményeit tüntették fel. A munkákat több szempont alapján lehet rendszerezni és elemezni. Vannak olyan tevékenységek, amelyek napi rendszerességgel ismétlődnek, s ellátásuk a teljes idényben egyazon személyhez kötődtek, pl. a főzés (szakácsné), a sertések ellátása, zöldkaszálás, valamint a gazda feltüntetése. Bizonyos esetek egy-egy rendkívüli eseményt tükröznek, ilyen pl. a betegség. A munkák legtöbbje mezőgazdasági jellegű, ritmusa és eloszlása az idénynek megfelelően alakult. Ezt egészíti ki néhány olyan tevékenység, amely csak közvetve kapcsolódott a summások munkájához, pl. vasútcsinálás, oszlopállítás, sövényfonás ill. kötélcsinálás, az árkok karbantartása és tisztítása. Néhány adatból az időjárás változásaira is lehet következtetni, több nyári és kora őszi napon szinte a teljes csapat kukoricát tört, vagyis az időjárás változása miatt, a napot tető alatt végezhető munkával töltötték. 6 HOPF-DROSTE, Maria-Luise 1981.; OTTENJANN, Helmut-WIEGELMANN, Günter (Hg.) 1982. 7 BENCSIK János 1983.; FARKAS György 1980.; KOCSIS Gyula 1988. 8 BENDA Gyula 1984. 300