Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Szilágyi Miklós: A kisipar népi iparművészetté válásának körülményei és következményei

Szilágyi Miklós A KISIPAR NÉPI IPARMŰVÉSZETTÉ VÁLÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Az 1950-es évek óta létezik Magyarországon az öntevékeny művészeti mozgalomként is, a foglalkoztatás-politika szolgálatába állított igényes árutermelésként is meghatározható népi iparművészet, mely intézményesedésének legkezdete óta igényelte, máig igényli a népművészet iránt érdeklődő etnográfusok és folkloristák tanácsadói, olykor irányítói és „cenzori" közreműködését. Azaz: annak a szakmai felügyeletét, hogy a mai igényeket szolgáló kvázi-népművészeti tárgyak alkotóinak a „népművészeti örökségre", ennek részeként a „lokális hagyományokra" hivatkozása - általában és konkrét esetekben - kellően megalapozott-e. illetve a közönség-igény kikényszerítette „újítások" - átértelmezések és adaptálások - vajon nem jelentenek-e hagyomány-tagadást. Már jórégen megérett rá az idő, hogy valaki tüzetes elemzések tárgyává tegye az etnográfusoknak és folkloristáknak ezt az immár fél évszázada folyamatos és igencsak jelentős hatású részvételét a magyarországi folklorizmus - neo-folklorizmus alakításában. Mivel azonban ennek a „részvételnek" eléggé korlátozottak a tanulmányozható forrásai, hisz a zsűrizések „elfogadom" - „elutasítom" döntései, még a zsűritag etnográfus és az alkotó személyes beszélgetésein részletesebben kifejtett vélemény is talán ha az elkövetkezendő alkotásokba épülhet be pozitív avagy negatív tapasztalatként, más nyoma alig marad, a majdani elemzés csak az esetben lehet eredményes, ha mindenki, aki hosszabb-rövidebb ideig „résztvevőnek" tudhatta magát, megfogalmazza a maga tapasztalatait. Ez a háttere és indítéka ennek a vázlatos áttekintésnek - ahogy ez volt a közelmúltban írt, a népi iparművészeti zsűrikben szerzett tapasztalataimra mint ismeret-fedezetre hivatkozó dolgozataimnak is.

1 1 SZILÁGYI Miklós 2002., 2004. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2006.