Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Selmeczi Kovács Attila: Az országcímer ábrázolása a palóc huszáros lócákon
a három kazetta rendelkezik teljes mérettel, mintegy demonstrálva a centrális szimbólum jelentőségét. A koronás országcímer gondosan faragott, finoman, a részletekre is ügyelve formázták meg, rögzítését a címerpajzsot kétfelől körülölelő leveles ág, ill. koszorú biztosítja. Még a ferde keresztet is megformálta az ügyeskezű alkotója. Apadtamla megkomponálásának további sajátossága, hogy a két széle felé eső táblák kétfelé osztottak, felül többnyire lovas huszárok, alul szuronyos puskás gyalogos katonák népes csapata teszi mozgalmassá a látványt, ezzel a sajátos zsúfoltsággal mintegy kihangsúlyozza a központi jelenetet (4. kép). A padtámla felső szélén a következő bekarcolt felirat olvasható: „Meg Szabadult Szegény Warga István Egy Fáj Dalmas Jäger". 16 Még határozottabban juttatja kifejezésre a hazafias érzületet Csábrádi József nógrádi fafaragó pásztornak az 1880-90-es években készített huszáros padtámlája. A kilenc mesterien faragott teljes alakzatú betétlap elhelyezése, összeállításának sorrendje önmagáért beszél. A támla közepén a heraldikai szabályokat követő, gondos áttört faragással készített koronás magyar címer látható, a stilizált korona felett a dőlt kereszttel. A címert kétfelől három-három kivont karddal őrző és tisztelgő pózban álló lovashuszár veszi közre, melyek hátat fordítanak a padtámla két szélén elhelyezett kétfejű sasos osztrák birodalmi címernek. 17 Természetesen a padtámla betétek ebben az esetben is festettek, melynek színei még hangsúlyozottabban kiemelik a tárgyalkotó népművész szemléletét. A huszárok nadrágja és csákója piros, a lovak sötétbarnák, hasonlóan a huszárok mentéje is, a magyar címer világosabb meleg barna és piros színnel rendelkezik, míg a két szélen meghúzódó osztrák címer egyöntetűen feketére mázolt 18 (5. kép). A palócokra jellemző vallásosság is kifejezésre jut a huszáros lócákon. Ennek egyik jellemző példáját a XX. század elején Karancsságon készült pad képviseli, melynek hét előrajzolt és faragott támlabetétjéből négy vallásos jelképet tartalmaz. A padtámla különös mozgalmasságát és egyben szimmetrikus elrendezését a középpontjában álló oszlopimitáció két oldalán, egymás felé kivont karddal vágtató huszár életszerűen kifaragott alakja adja. A huszárok mögött mindkét oldalon sajátos megformálású, csipkézett szélű táblák foglalnak helyet, mégpedig az egyik oldalon az országcímert kereszt jele és virág veszi közre, míg a másik oldalon Jézus sugárkoszorús, kereszttel koronázott Szíve ábrázolást az égitestek 16 Palóc Múzeum, Balassagyarmat, ltsz. 598-1947. Közli LENGYEL Ágnes 2000. 411. 527. kép. A betétlapokat faragó Varga István a régi leltárkönyvek szerint uradalmi kerékgyártó volt, a lóca feliratában említett „Jäger" megnevezés viszont nem a foglalkozására, hanem arra utalhat, hogy katonaéveit, amelyekből „Meg Szabadult", a monarchia idején fennállt vadászezredek egyikében szolgálta le. Vö. K. CSILLÉRY Klára 1989. 870. 226. lábjegyzet. 17 Néprajzi Múzeum, ltsz. 71.56.3.; SELMECZI KOVÁCS Attila 2001. 24. 60. kép. 18 Vö. LENGYEL Ágnes 2000. 411. 528. kép; LIMBACHER Gábor 2002. 57. 254
