Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Füvessy Anikó: XIX. századi tiszafüredi festett bútorok

gozott Tiszafüreden. 1869. augusztus 18-án remekelt, remekmunkája egy rajztábla volt. Klinszky Pál nem tiszafüredi tanítvány volt, családi hagyomány szerint Rimaszombaton született, de segédként Egerben is megfordult.

29 A debreceni születésű és az ottani asztaloscéhnél tanuló Füvessy Lajos 1871. január 7-én Krajczer Jánossal együtt asztalos mesterségre folyamodott, remekjüket Százmán Károly és Klinszky Pál írta elő. Krajczer remekjét, melyet már április 2-án be is mutatott, nem ismerjük, csak azt tudjuk meg a jegyzőkönyvből, hogy a mesterek nem fogadták el. Ekkor vándorkönyvét és bizonyítványait kikérte és a várost elhagyta.

30 Az ekkor már egy éve házas Füvessy Lajost - mivel remekjét nem adta be -, arra kötelezték, hogy ezért újra folyamodjon. Ekkor adták ki Kovács András segédnek is remekjét. 1872. márciusában mindketten sikeresen remekeltek. Füvessy Lajos egy francia kihúzható asztalt, Kovács András egy sifont készített.

31 Ha átnézzük a céhnél remeklő és céhbe lépett asztalosmestereket, megállapíthatjuk, hogy a három alapítótag mellé 1872-ig hét, Tiszafüreden dolgozó asztalost vettek fel. 1847-1857 között további négy vidéki mester lett még a céh tagja, hárman Poroszlón, az izraelita Rosenberg Ábrahám pedig Egyeken dolgozott. Idegen hatások a füredi asztaloscéhnél A tiszafüredi asztalosipart a jelzett időben számos idegen hatás érte. Már az alapítótagok sem helyi születésűek. Képzésük más, ismeretlen céheknél történt. Házasságkötésük után tűnnek fel az anyakönyvekben szülő- vagy keresztszülőként az 1830-as évek második felétől. Az általuk közvetített idegen hatás eltérő mértékű volt. Pásti István 1854-ben már meg is halt. Sem inast, sem legényt nem fogadott, mely arra utal, hogy nem tarthatták kiválóbb mesternek. Özvegye egy évig folytatta özvegyi jogon ismeretlen legény társaságában a mesterséget 1855-ben bekövetkezett haláláig. Gittel Ferenc 1855-ben halt meg, több inas és legény szegődtetése fűződik nevéhez, de hatásával csak az Egyeken műhelyt nyitó Kovács Lajos, a segédként dolgozó Kiss János, a Tiszaderzsre átköltöző, de tanulóéveit már Kruspyrnál befejező Fekete Zsigmond révén számolhatunk. Gittel Ferenc egyetlen biztos munkáját ismerjük, a céhládát, bár ez is töredékesen maradt fenn. Csak az igen bonyolult zárszerkezetű, furnérlemez-intarziával díszített ládafedele, ennek igényes kézifaragású fedéldísze jelzi magasabb mesterségbeli tudását. A ládát az 1843. évi vízkereszti 29 KPM tört-dok. 69.72.1. 167. 30 KPM tört-dok. 69.72.1. 181. 31 KPM tört-dok. 69.72.1. 183. 230