Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Veres Gábor: Adatok a bútorzat XVII–XVIII. századi történetéhez Északkelet-Magyarországon

székhelyén kívül is működtek landmajszterei, így például a miskolci asztaloscéhnek több mint 15 településen.

10 Északkelet-Magyarország területéről a vizsgált korszakban 1625-től kezdődően találhatók olyan limitációk, melyekben az asztalosok termékei szerepelnek.

11 Ez az irat azért is érdekes, mert az 1625. évi XL. törvénycikk tette kötelezővé a megyék számára az árak limitációkban történő szabályozását, melynek Zemplén vármegye a Terebesen kiadott irat szerint azonnal eleget is tett. A XVI-XVII. század fordulóján úgy ítélték meg, hogy a hazai iparosok rendkívül drágán termelnek.

12 Az első árszabásokat a magyarországi városok hozták, velük párhuzamosan az erdélyi országgyűlések, és ezt követte az említett vármegyei szabályozás. A XVII. század végéről - 1696-ból

13 - Abaúj vármegyére vonatkozó árszabás az alábbi asztalos termékeket tartalmazta: Egy szál hársfa Deszka f.30 Egy szál Asztalosnak való fenyő Deszka f.-12 Közönséges fenyő Deszka f.- 9 Tölgy fa Deszka f.-30 Hársfából .. .négy szegü Asztal Láda fiók és lábastól maga Deszkájából f. 3.60 Karszék singtül

14 fejéren f.-12 Egy fejér öreg

15 kar szék 3. sing. f.-95 Fejér köz Rámának singtül f.-12 Festett Rámának singi f.-16 Evgyes Fejér kar szék f.-24 Festett evgyes kar szék f.-36 Három Emberré való gyantáros festett kar szék f. 1.Két Emberré való fejir nyoszolya f. 1.21 Egy sima köz settzel

16 széknek fája f. 1.10 BODO Sándor 1975. 537-551. 11 BAZML S. IVA 1001/b Loc.98 No. 275. 12 ZIMÁNYI Vera 1987. 974-986. 13 Kelt Kassán, 1696. december 10-én. BAZML IVA 501/b. Mat. XVI. Fs. I. Fr. 15. 14 A sing régi hosszmérték. Egy sing a bécsi rőf 4/5 része, azaz 62,2 cm volt. 15 Az „öreg, eöreg" kifejezés, jelzőként számtalan esetben fordul elő a vizsgált korszak árszabásaiban. Magyarázatát a Magyar Értelmező Kéziszótár 1030. oldalán is megtalálhatjuk, mely szerint a korszakban főként a „nagy" szó mai jelentésében használták. De gyakran előfordult a „valaminek a nagyobb, fontosabb része" jelentésben is. 16 Az asztalosok árszabásaiban a settzel, setzel, setzli vagy bőrszék kifejezés többször előfordul. Ezeket a pámázott ülőalkalmatosságokat a nyergesek borították be bőrrel, posztóval vagy más nemesebb kárpittal. H.CSUKAS Györgyi 2003. 24. A fenti árszabásban csak a,iája" faszerkezete szerepel, borítás nélkül. 212