Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Veres Gábor: Adatok a bútorzat XVII–XVIII. századi történetéhez Északkelet-Magyarországon

Két Emberre való festett nyoszolya f. 1.80 Egy festett superlátos

17 Ágy f. 4.24 Egy köz gyalólt fejér ajtó pártázatossan f. 1. Egy Fejér Dupla ajtó f. 1.30 Festett dupla ajtó f. 2. Egy Embernekvaló ormos koporsó f. 2. Gazdadeszkájából f. - 75 14 Esztendőn alól való embernek f. 1.24 Paraszt eöreg fejér szekrény Láda f. 2. Másfél singnyi zöld Láda pléhestül f. 1.50 Középszerű Láda festett f. - 70 Kisebb zöld Láda pléhestül f. - 50 Egy öreg négy részre osztott 3 singnyi Ablak rámát tölgy és Veres fenyő fából f. 2. Sindelynek Ezerét Kassán Bártfainak f. 9. Itt valónak f. 2.50 Helyben falun f 1.30 Egy Gerendának való fenyőfa f. - 24 Tölgy fa gerenda f. - 36 Egy Talpfának f. - 12 Egy Mester gerenda f. 1. Leczek bokra Kassán hosszúnak f. - 4 A Rövidnek Kassán f - 1 Szarufának bokra f -18 Az árszabásban az asztalosok áruinak széles skálájával találkozhatunk, azokkal, melyek feltehetően a legkeresettebb daraboknak számítottak a korszakban. Az asztalostermékek kereskedelme kapcsán érdemes megvizsgálni azok árát, a XVII. század végének árviszonyaihoz képest. A XVIII. század első felében a pénzügyi hatóságok és hivatalok magyar vagy kurta forintban számoltak,

18 amely száz dénárral volt egyenlő. A dénárt rézből verték, melyből öt volt egyenlő egy garassal. Az ezüstből vert háromkrajcárost nevezték garasnak. Egy forint hatvan krajcárból állt. Az 1696-os iratban 80 forintot szabtak az alföldi nagy ökörnek párjáért, míg a középszerű marha párja 60, egy fejőstehén 26 forint volt. Egy pár hizlalt kappan 60, egy pár tyúk 24 dénár. A disznóhús fontja 6, a hájnak 9, a juhtúróé ugyancsak 9, míg 17 A szuperlátos vagy mennyezetes ágy Észak-magyarországi használatáról a parasztság körében több adat is tanúskodik. SZABADFALVI József i. m. 18 EMBER Győző 1989. 665-667. 213