Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Zábrátzky Éva: Tarnaszentmária és Verpelét kőipara (XIX–XX. század)

lékeket, a sírkő feliratát a zsidó megrendelők leírták neki, ez alapján másolta le a számára idegen írást. A templomban elhelyezett kis méretű Jézus szíve szobor is az ő munkája, terméskőből készült, festett, provinciális stílusú. Majdajk munkái a provinciális szobrászatot képviselik, bár alkotójuk a falusi kőfaragók szakmailag műveltebb csoportjába tartozik. Majdajk Márton fia ma is őrzi az 1930-as évekből megmaradt Kő és Műkő folyóirat egyes számait, valamint a Kőfaragó-, műkő- és cementipar 1940-es évkönyvét, ami arról tanúskodik, hogy a mester figyelemmel kísérte a szakmai élet előrehaladását. A kőfaragók büszkesége az út menti kereszt elkészítése. Majdak Márton munkái közül a domoszlói keresztet ismerjük, de régi keresztek felújítását is elvállalta (Pl. Egerszólát). Asztalos József (1912-1953) a híres miskolci kőfaragónál, Edelsteinnél tanult, akinek a munkái, sötétszürke gránit síremlékek a tarnaszentmáriai temetőben még ma is állnak. Az 1940-es években dolgozott Budapesten az új köztemető mellett, sírköveket faragott. Egerben Minárovics műhelyében, valamint az egri Líceumnál és a „nagytemplom" felújítási munkálatainál is dolgozott. A

II. világháború nagy felújítási munkálataiban valamennyi Eger környéki kőfaragó központ kőfaragói dolgoztak: sirokiak, szomolyaiak,

18 bogácsiak, novajiak és tarnaszentmáriaiak is. Asztalos József kőbányát is bérelt István Béla földesúrtól, amelyben 10-15 embert alkalmazott. Kapcsolatban állt a siroki kőfaragókkal, segédeket, tanítványokat is fogadott. (Visztra József siroki kőfaragó nála tanult.) Siroki mesterekel dolgozott Hevesen, ahol siroki kőből faragtak díszítőelemeket egy helyi pincébe, a káli gimnázium kőfaragó munkáit pedig a szomolyai kőfaragókkal együtt végezte. Az ilyen közös munkák alkalmasak voltak arra, hogy a Bükk-alja és a Tárna-völgye kőfaragói között kapcsolat alakuljon ki, az információ és tapasztalatcsere színterei voltak a nagyobb építkezések. Az erki Szent Vendelt 1948-ban készítette el a templomban lévő kis méretű Szent Vendel után.

19 A fia elmondása alapján a szentek szobrait először agyagból formálta ki, a méretet erről az agyagmintáról vette le az alkotás elkészítése során. Sírkövei Visontán, Abasáron, Markazon és Kisnánán találtak vevőkre. A falusiak életében az iparosok voltak azok, akik szerepet vállaltak a kulturális életben. Asztalos József Tarnaszentmárián színjátékokat tanított a helyi fiatalságnak, ő maga is írt erre alkalmas darabokat. Az iparosok ilyen jellegű tevékenységéről siroki adatközlők is beszámoltak, ahol a fiatal kőfaragók zenekart hoztak létre. A kőfaragókat a világháborúkat követő rossz gazdasági helyzet idején az „alkotásaik" fejében mezőgazdasági terményekkel fizették ki: egy hordó borral, egy birkával, vagy egy mázsa búzával. Egyfajta cserekereskedelem folyt a környék lakossága körében, a pénzhiány és a pénzromlás miatt ez kézenfekvő volt. 18 VIGA Gyula 1985.36. 19 Császi Irén szíves közlése alapján. 195