Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Zábrátzky Éva: Tarnaszentmária és Verpelét kőipara (XIX–XX. század)

A kőfaragó mesterek mellett a kőbányászattal foglalkozók is elsajátították bizonyos szinten a faragás csínját-bínját, az alapvető szerszámkészlettel is rendelkeztek ahhoz, hogy otthoni saját használatra elkészítsék a szükséges tárgyakat, így például Popovics Ferenc lakóházának faragott oszlopai, a kiskapuk és a pincelejárat fölötti díszítőelem is olyan munkák, amelyeket nem mesterrel készíttettek el, hanem a gazda faragta ki saját célra. Verpelét kőbányái és kőfaragói Verpelét kőbányászata nem volt olyan jelentős, mint Tarnaszentmáriáé, ám története korábbi időszakig vezethető vissza. A Tamaszentmánánál részletezett Várhegyi-kőbánya Verpelétihez nagyon közel esett, Csiffáry Gergely ezért is taglalja a verpeléti bányáknál.

20 Ami vitathatatlanul verpeléti bánya, az a településtől 3 km-re lévő Magyalosi-tanyán működött, a Sztáray család birtokához tartozott. A Magyalosi bánya 1810 körül nyílt meg, 1945 után a földműves szövetkezet a bánya üzemelési jogát, majd a működési engedélyt megkapta, de a kőfejtés hamar abbamaradt a kő gyenge minősége miatt. Az innen kitermelt dácittufát használták építkezésekre, keresztekre, útjelző kövekre stb. A XX. század elején Kozma Mihály verpeléti kőfaragó volt a bérlője,

21 akinek igényesen elkészített munkái a zsidó illetve a katolikus temetőben most is állnak. A községi legelő közelében is volt egy „grófi bánya", amelyből fehér követ bányásztak. A hagyomány szerint ezt a gróf saját célra használta, valamint a kőfaragóknak is adott el ebből a kőből. A Sztáray-kastély kertjében a második világháború végéig állt Csorba Mihály kőfaragó oszlopon álló Máriája, melynek ma már csak az alsó, oszlop része található a verpeléti temetőben. A Mária szobor a francia származású grófné kérésére készült, aki ez előtt imádkozott a kertben. A helyiek szerint a grófi kastély kertjében egykor több szobor is állt, ami áldozatul esett a történelem viharainak. A községhez közel eső Jakabdombnak is volt saját kőbányája, amelyből a helyi építkezéshez termeltek ki követ. A szintén Verpeléthez tartózó Irma tanya juhistállóit szintén a helyszínen bányászott kőből építették fel. Ezeket a kőzeteket csak lokális felhasználásra termelték ki, nem kereskedtek vele. A településen dolgozó kőfaragókról adatok maradtak fenn. Az 1848 előtti időszakból Kipperger József és Szabó József, a dualizmus korából Danellatta Antal olasz kőfaragó nevét őrizték meg a források. Danellatta Udine tartományból, Raccollantából származott, az olasz kőfaragók magyar20 CSIFFÁRY Gergely 1996.77-78. 21 SCHAFARZIK Ferenc 1904. 131. 196