Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Viga Gyula: A jankófűrész, a fajankó és a kétkezi munka hasonló segítői
A fentiek azt látszanak igazolni, hogy a favágó állvány használatának két lehetséges funkciója - az egyéni munkát segítő, a rámás fűrész egyik oldalának felfüggesztésére szolgáló keret, ill. az eszköz összezárásával elérhető mobilitás nem feltétlenül járt együtt. Vagyis nem kizárt, hogy a Dankó Imre által bemutatott típus valóban - esetleg Debrecen környékén - egyesítette a két funkciót. Bár az is lehetséges, hogy a szerkezet térben és időben hosszabb utat - vagy több utat is bejárt a Dankó által rögzített állapotáig. Bizonyára bővül még majd az eszközünk használatára vonatkozó adatok sora a későbbiekben is, ám ha az eddigiekhez hozzáteszem, hogy nem tudnak a használatáról a Dunántúl tájain és városaiban, sem a szlovákiai magyarság körében, akkor néhány - a témát véglegesen le nem záró - megállapítást tehetünk. Az egyik az, hogy bár nem zárható ki Dankó Imre feltevése tárgyunk „debreceni" eredetéről - számos eszköz, ill. termék viseli jelzőként is a debreceni elnevezést, esősítve a cívisváros regionális jelentőségét 15 -, de egyelőre nem is igazolható. Olyan praktikus találmányról van szó, ami akár a tűzifa kereskedelem kísérőjeként is elterjedhetett. Bár találgatásokra vagyunk utalva, akár tárgyunk Tisza menti ismertsége is felvetheti az elterjedés egyfajta irányát, lehetőségét. Az, hogy városias településeken bukkan fel, részben azzal is magyarázható, hogy a falvakban még a XX. század első felében is kisebb jelentősége volt a fával való tüzelésnek. A városias települések emberpiacain munkára váró napszámosok egymástól éppen úgy elleshették, ahogyan készíthették faiparosok is, 16 akik aztán fatelepeken, fapiacokon árusították. Bár eszközünk láthatóan a tűzifa hasábok darabolására alkalmas, kézenfekvő lenne megtalálni azokat a műhely-, ill. munkahely típusokat, ahol hasonló szerszámok használatban lehettek. Nincs nyoma annak, hogy az erdészet eszközkészletéből származna, 17 s nem leltem nyomára az asztalossággal kapcsolatos közlésekben sem. Nem csak a fentebb említett, szegedi fahajó építők eszköztárában volt ismeretlen, de sem a hajóépítés, sem a malmok, sem más famunka kapcsán nem utal rá a technológia történetének nagy összefoglalása sem. 18 Ezzel együtt sem elhányagolgató szempont, hogy a rámás- vagy félkézfüré : sz elterjedése - ami a hordozható favágószék munkaeszköze - a XIX-XX. század fordulójáig elhúzódó folyamat volt a keleti magyar területeken. 19 Eszközünk jelentősége kétségtelenül megnövekedhetett az urbanizálódó környezetben, ami persze nem jelenti, hogy korábban nem lehetett ismert. 15 A teljesség igénye nélkül lásd a cívis szótár adatait: KÁLNÁSI Árpád 2005. 155. 16 Lásd: DANKÓ Imre 2002. 177. 17 Járási Lőrinc és Mádai Gyula közlése. 18 SINGER, Charles-E. J. HOLMYARD-A. R. HALL-TREVOR, I. Williams (ed). 1956. A munkára Hoffmann Tamás hívta fel a figyelmemet, amit ezúton köszönök meg neki. 19 JUHÁSZ Antal 1991.442. 178
