Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Viga Gyula: A jankófűrész, a fajankó és a kétkezi munka hasonló segítői

tős üvegben volt felakasztva a fűrész megkenéséhez használt olaj vagy petróleum. (Akékítőt gyerekkoromban még használták optikai fehérítőként a nagymosáskor.) Szatmár megyei elterjedést erősíti Fazekas Loránd is: „A keretes fűrészbak általánosan elterjedt volt a szatmári tájakon. Szatmáron voltak, akik foglalkozásként űzték a favágást. Szerszámuk épp az ilyen fűrészbak volt, mellyel reggelente a Németi részen levő emberpiacra álltak ki, s akinek szüksége volt, ott megfogadhatta őket. A szüleim is ilyen favágókkal dolgoztattak. Emlékszem, többnyire napokig fűrészelt afakamrában, közben ebédszünetet tartott, kireszelte a fűrészt, pipázott legalábbis akivel mi dolgoztattunk. A bak oldalára fel volt kötve egy kis üvegecske (talán sósborszeszes) petróleummal, melyben egy libatollat tartottak, mellyel időközönként megkenték a fűrészt. Két ismerősömnek ma is van ilyen szerszáma, s néha még használják is. "

3 Az 1960-as évekből van adatom tárgyunk használatára Nagyváradról

4 és Tordaszentlászlóról.

5 A Néprajzi Múzeum gyűjteményében is található egy példány, ami - az eladója szerint - Kolozsvár környékén készült, faragó-favágó ember készítette saját használatára. Családi kapcsolatok révén 1920 körül került ez a tárgy Debrecenbe, ahol még az 1960-as években is használatban volt.

6 Visszatérve a Hajdúsággal érintkező tájakra, ill. a Tisza mentére: a hordozható favágószék Tiszafüreden a napszámos sorú favágók jellegzetes eszköze volt.

7 Polgáron egy koldus, vak ember dolgozott ilyen állványos fűrésszel: egy kisgyerek, talán unokája vezetgette, amint iparosokhoz, kereskedőkhöz ment tüzelőt vágni.

8 Dél-Borsodból a Tisza mentére lenyúló kiterjedt legelőkkel rendelkező, a Kis-Hortobágy környékével sokféle kapcsolattal bíró mezővárosból, Mezőkövesdről több adatunk is van, amelyek tárgyunk előfordulását látszanak megerősíteni.

9 Különösen érdekes azonban az a fűrészbak, ami 1980-ban került a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeumba. A leltárkönyv szerint. „Házilag készített, emberfej mintára faragott ellensúlyos, egyemberes fűrész (bólogató fa-jankó). Hasonlót használtak favágó emberek, hivatalok, iskolák részére végzett tűzifa bérfűrészelésnél is. "

10 A szerkezet összetartására szolgáló, vízszintes fába minden bizonnyal a készítő - Nyikes József - neve olvasható. Roppant érdekes és egyedi az a fából 3 Fazekas Loránd szíves közlése. Ezúton köszönöm meg Keszeg Vilmos közvetítő fáradozását is. 4 Zsók Béla adata. 5 Boldizsár Zeyk Imre szerint, Zoór István favágó hagyatékában máig őriz a család egy ilyen fűrészt, amit a Kalotaszegi Tájmúzeum számára igyekszik megszerezni. 6 Ltsz.: 81. 98. 1. Takács Lajos gyűjtése. Az adatért Gráfik Imrének tartozom köszönettel. 7 Szilágyi Miklós levélbeli közlését ezúton köszönöm meg. 8 Bencsik János szíves közlése. Bencsik azt is megjegyezte, hogy ő Debrecenben látott először ilyen fűrészt, s a városok sajátjának tartja, faluhelyen nem látott ilyet. Tud olyat, amin egy kisebb fa ellensúly volt felfüggesztve, segítendő a fűrészelő munkáját. 9 Hajdú Ráfis János levélbeli közlését ezúton köszönöm meg. 10 A tárgy leltári száma: 81. 38. 1. 175