Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Bodnár Mónika: Modern népművészet – Tortadíszítés. A tornaújfalusi Koleszár Jánosné tortadíszítő művészete

koriban, a háborút követő időszakban ritkaság. Utolsó lehetőségként bement a cukrászdába, ahol Juhász Erzsike néni, a cukrász közölte vele, hogy egyáltalán semmiféle cukorka nincs. De ne keseredjen el, majd ő kisegíti. Menjen be a ház­ba, húzza ki a kasznifiókot, ott talál egy olyan eszközt, mint a hurkatöltő, csak ki­csiben. Rózsaszín színezőt (ételfestéket) is adott hozzá, valamint használati utasí­tást: Házi vajat keverjen ki cukorral, kb. fele-fele arányban, az így kapott masszá­val töltse meg a hurkatöltőhöz hasonló kis eszközt, s a hozzá tartozó nyomófejjel apró kis csillagokat tud kinyomni belőle, melyeket éles késsel kell levágni. A torta kitűnően sikerült, díszítése is mindenkinek nagyon tetszett. Ezt köve­tően egyre gyakrabban kérték őt meg a faluban, hogy díszítsen tortát különböző alkalmakra. Ilyenkor eleinte Erzsike nénitől, a tornai cukrásztól kérte kölcsön a tortanyomót, de rövidesen beszerezte sajátját is a miskolci piacon. Először csak egy darab mintafej állt rendelkezésére, de később ebből többet is vásárolt, mert így sokkal gyorsabban, könnyebben ment a munka, nem kellett minden színvál­táskor mosogatni. Ezzel sok időt takarított meg. 1951-1954 között gyógykezelésen volt a Tátrában. A három év alatt mind­össze egy alkalommal látogathatott haza. Ezt a három évet leszámítva folyamato­san díszítette a tortákat. Előbb csak a testvéreknek, rokonoknak, szomszédoknak, majd más falubélieknek. Később már jöttek hozzá a környékről is, leginkább a szomszédos falvakból, Horvátiból, Vendégiből, Tornáról és Zsarnóról, de a szomszédos magyarországi falvakból is, pl. Szentandrásról. 4 Még nyolcvan éves korában is díszített, amikor a testvérének az unokája ment férjhez. Ma már nem csinálja, mert nem bírja a lába. Ezt a munkát ugyanis állva kell végezni, s egy tor­ta feldíszítése kb. két órát vesz igénybe. A legtöbb tortát lakodalomba készítette, de kértek egyéb alkalmakra is, mint pl. születésnapra gyereknek vagy felnőttnek, vagy papszentelésre és egyéb alkalmakra. Mivel a lakodalmakat és egyéb családi ünnepségeket az utóbbi évtizedekben több­nyire szombati napon tartják, a tortadíszítést leghamarabb pénteken reggel lehet el­kezdeni, hogy a torta meg ne romoljon. Amikor Dezső fia nősült, az összes testvér, rokon vele díszíttette a tortát. Mire végzett a munkával, annyira kimerült, hogy azoknak a menyasszonyi házhoz való szállításánál már nem tudott ott lenni. A ma­gyarországi menyjelölt, Erzsike cukrász volt Edelény ben. Látta a főnöke is - egy tö­rök cukrász - ezeket a tortákat. A szemtanúk elmondása szerint nagyon megdicsérte őket, mint mondta: „Aki ezeket a tortákat díszítette, annak stílusa van. " Jolán néni nagyon szeretett rajzolni, már iskolás korában is szívesen és szé­pen rajzolt. Ezt a képességét használta a tortadíszítésnél is. Az elképzelt mintákat 4 Horváti (Tornahorváti, szlovákul Chorváty), Vendégi (Bódvavendégi, szlovákul Host'ovce), Torna (Turnianske Podhradie), Zsarnó (Zarnov), mindegyik a Kassa-vidéki járásban található; Tornaszentandrás Borsod-Abaúj-Zemplén megye része. 154

Next

/
Thumbnails
Contents