Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)
Kapros Márta: „A palóc kézimunkák sikere”. Adatok a népművészet felfedezéséhez Nógrádból
A nógrádi szőttesek megismertetéséhez a fentebbi - úgymond - főcsapások mellett még néhány adalék. Varga Marianna említéséből tudható, hogy Tüdős Klára megrendelésére Orhalomban az 193CM-0-es években rendszeresen szőttek méterárut, főképp a búcsústarisznyák mintaanyagának felhasználásával. Minden 25 méteres darabot másképpen terveztek meg a helyi alkotó „kis közösségben", a legkeskenyebb hím 5 cm, a legszélesebb 50 cm széles volt. 63 Magam is megtaláltam ennek nyomát 1980-as évekbeli gyűjtéseim során. A munkában annak idején részt vevő, már igen idős Varga Gergelyné Hegedűs Julis is megerősítette, hogy saját mintáikat szőtték „fejbül", bár ő úgy emlékezett, csak keskeny hímeket, a szövő tetszése szerint válogatva, arasznyi távolságba egymás után. A munka közvetítője a helybéli bíró sógorasszonya, Hegedűs Böske volt, aki maga nem szőtt, ő csak bonyolította az üzletet. Tüdős Klára visszaemlékezése szerint hímeztetett is Nógrádban. Az általa alapított Pántlika Szalon nagy sikert arató modelljeinek számító un. rokolyák, a „magyar tájak viseleteiből" merítő „parasztos vonalú nyári ruhacskák" díszítéseit az „ősforrásnál" csináltatta, a palóc ihletésűekét Nagylócon, Rimócon, Balassagyarmaton és Hollókőn varrták ki. 64 Érintőlegesen említhető még a Gyöngyösbokréta mozgalom is. A szereplők díszített öltözetdarabjai közvetve öregbítették a nógrádi kistáji hímző- és szőtteskultúrák hírnevét. Azzal együtt, hogy a színpadi szereplések, más vidékek díszítőművészetének megismerése visszahatást is eredményezhetett. Az első fellépésükkor még az aktuális helyi szokás szerint kerek, fodros selyemkötényt viselő őrhalmi menyecskék, a visszaemlékező Sipeki Bözsi szerint következő évben már tudták, hogy mi az „igazi népviselet": a mindinkább városias jegyeket mutató öltözetükhöz „parasztos" cifra szőttes szakácskát kötöttek. Ennek volt ugyan előzménye: a félünneplő viselethez hozzávetőlegesen az első világháborúig két szélből varrott, rojtos vászonkötény tartozott, amelynek alsó harmadába egy-két mintacsík volt beleszőve. Ez jó kiindulási alapul szolgált viseletüknek a közönség szemében helyi karaktert adó, immár teljes felületén bonyolult szedettes mintákkal borított, horgolt csipkével körbeszegett kötényhez, amibe az ügyesebbje még a nevét, a készítés évszámát is beleszőtte. A Gyöngyösbokréta hatása kimutatható a kazári gangok (kötények) szintén egyre dúsabb, színesebb és errefelé korábban ismeretlen keresztszemes mintákkal történő gazdagodásán. Manga János a tarka szabadrajzú tömött varrás elterjedését azzal magyarázta, a kalocsai hímzés igen megtetszett a kazári bokrétásoknak. 65 A téma további, szélesebb spektrumú vizsgálata még hátra van, bizonyos általános tanulságok azonban a fentiekből is levonhatók. Ismert tény, hogy a két vi63 VARGA Marianna 1977. 61. 64 DIZSERI Eszter 1994. 115. 65 MANGA János 1979. 132. 149
