Agria 42. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2006)

Varga Marianna: A boldogi és turai hímzések azonossága és különbsége a XX. század fordulóján

Varga Marianna A BOLDOGI ÉS TURAI HÍMZÉSEK AZONOSSÁGA ÉS KÜLÖNBSÉGE A XX. SZÁZAD FORDULÓJÁN A boldogi és a turai parasztság életformájában, szokásaiban, népviseletében igen sok hasonlóságot mutat. Dolgozatomban megkísérlem bemutatni azokat az általános és speciális jelenségeket, amelyek országosan is jellemzőek voltak tárgyalkotó népművészeinkre - jelen esetben a népi hímzések művelőire -, akik egyéniségükkel-munkájukkal hozzájárultak a „személyiség" és a „személytelenség" kérdéseinek kutatásához.

1 Kapros Márta Nógrád megyében,

2 Cs. Schwalm Edit Heves megyében

3 foglalta össze a palóc hímzés legfontosabb kérdéseit. Cs. Schwalm Edit Boldog hímzésvilágának kialakulásáról, fejlődéséről adott tartalmas elemzése Boldogról, igen hasznos adatokkal segített munkám megírásában.

3 A turai hímzések kialakulása-fejlődése és bizonyos értelemben lezárása szemem előtt bontakozott ki. Az első gyűjtőútjaimon (1950-es évek) még megismerhettem a legidősebb tervező- és hímzőasszonyokat, és megtanulhattam munkásságukat, küzdelmes életüket tisztelni. A legidősebb adatközlők emlékeztek arra, amit szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak: a XIX. század második felében használatos házivászonból készített férfiingekre, bő gatyákra, a mellé varrott ujjú női ingvállakra, amelyek anyagukban, formájukban megegyeztek az 1920-as években még viselt Mátra vidéki ingekkel. A fehérhímzéssel kivarrott szíves-rozmaringos és geometrikus mintájú lepedőszél Bodonyból, vagy az őszirózsás mintájú kötény Mátraderecskéről, a századfordulón Boldogon és Túrán gyolcsra varrott fehérhímzésű nyakravaló kendők motívumaira emlékeztetnek. A legújabb stílusú gyolcsra varrott palóc hímzések színvilága hatott a boldogi és turai hímzések színesedésére is. 1 VARGA Marianna 1977. 535.; 1981.; 1982.; 1989. 496-676. 2 KAPROS Márta 2000. 185-236. 3 CS. SCHWALM Edit 1982. 453-476.; 1988. 30-41.;1992. 779-793.; 2005. 311-370. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2006. 123