Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Király Júlia: Kéziratok, jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában IV.

de másnap ő nyújtotta álszent módon vőlegényének az első pohár vizet. Érdekes az a folyamat, ahogyan a fiatalember végül belemegy a jegyessegbe. Még mielőtt ez a szerencsétlenség történt volna, már korábban is komoly aggályai voltak a házassággal kapcsolatban. Gárdonyi ezeket az érzelmi viharokat, bizonytalanságokat lépésről lépésre ábrázolta. Fontosnak tartotta kiegészíteni gépelt kéziratában a címet a következőkkel: „A bankigazgató következik, a nők legádázabb ellensége. " A novella ceruzával és géppel írt kézirata is megmaradt.

16 Az író tolla itt gördülékenyebben haladt, kevesebbet javított, érezhető, hogy kész a fejében a történet. A negyedik novella Л hegyen égő tűz. Ez a novella is cáfolja Gárdonyi nőgyűlöletéről szóló mítoszokat. A történet elmesélője, egy tanfelügyelő a következőket mondja bevezetőjében: „Arról a nőről én soha nem is beszéltem. Olyan leány volt, hogy csak profanizálnám az emlékét, ha vendéglőben beszélnék róla. És éppen a mulatság kedvéért... Tisztább, szebb lélek nem élt még leánytestben. És ha én azt elvehettem volna... Mert elvettem volna. El. "

ll A novella is a Pesti Hírlapban jelent meg, de ez a kivágat nem maradt meg a hagyatékban. Megmaradt viszont - igaz, csak töredékesen - a tollal írt kézirat.

18 A kéziratot megvizsgálva egyértelmű, hogy az író sokat gondolkodott novellája írása közben. Több féle ceruzával, illetve tollal írt, nincs egyetlen oldal sem, ahol nem eszközölt volna javítást, illetve ezek a javítások is több változtatáson mentek keresztül. A gondos munka talán a valóban kényes témának köszönhető. Az első történet, amely megtöri az eddigi történetek vonulatát. A könnyedebb, néhol ironikusabb hangvételű írások után most egészen más következik. Mind terjedelmében, mind kidolgozottságában - amely a jellemekre és a történet fűzésére vonatkozik - többet kapunk az előzőekhez képest. Ugyancsak töredékeiben megmaradt gépelt kéziratában is sok a javítás.

19 Az elbeszélést a Pesti Hírlap közölte tárca rovatában 1910. május 9-től hat folytatásban. Mind a hat példány megmaradt saj toki vágatban, a család összegyűjtötte a leközölt részeket. Megmaradt töredékesen a hatodik agglegény Kék leányka, zöld legényke című elbeszélésének tollal és géppel írt kézirata.

20 Természetesen mindkettőben több javítást is találunk. Ezt a novellát az Új Idők című folyóirat közölte 1911ben, két folytatásban. Egyszerű történet a kisdiákról és egy szomszédban lakó fiatal lányról. Igazán nem illik a történetek sorába ez az elbeszélés. Nem derül ki belőle, miért is nem nősült meg soha ez az úr, s a hölgy jellemzése is hiányos marad. Maga a mesélő is elmondja ezt története elején. Olyannak nevezi elbeszélését, aminek hiányzik a vége. Igazából rövid életképet kapunk egy kisdiák éltéből. 16 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.228. 1-81. 17 GÁRDONYI Géza 1964. 66. 18 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.54. 1-123. 19 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 98.14. 1-103. 20 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.340. 1-77. 398