Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Király Júlia: Kéziratok, jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában IV.

A nyolcadik agglegény elbeszélése, a Két szék közül nagyszerű lehetőséget nyújt Gárdonyinak, hogy a női lelkek rejtelmeit vizsgálja. Két hölgyről szól a történet. Az egyik üresebb, felületesebb, ő Berta, míg a másik Gárdonyi nőideáljaihoz mérhető. Kedves, szerény, békés természet, ő Ilda. Az egész elbeszélés nagyszerű szerkesztéssel erre a két ellenkező pólusra épül, míg közöttük vergődik a katonatiszt, a történet elmesélője. A két nő alakja kidolgozott, novellái keretek között tökéletesen tükröződnek Gárdonyi jellegzetes nőalakjai. A bajt az okozza, hogy a tiszt rosszkor dönt. Ildát már másnak ígérték. Az elbeszélés a Magyar Figyelőben jelent meg, „Egy agglegény elbeszélése" alcímmel. Ennek az elbeszélésnek is megmaradt a géppel írt kézirata, két verzióban is. Az első variáció valószínűleg még nem a novellák sorozatába készült, hanem önálló novellaként született.

21 Meglehetősen tiszta a kézirat, kevés a javítás, hosszú oldalakhoz hozzá sem nyúlt az író. A második verzió már sokkal izgalmasabb.

22 Utólagos betoldás az alcím, mely szerint ez a nyolcadik agglegény elbeszélése. Teljes egészében pótlás az elbeszélő leírása, jellemezése, ez is utólag, tollal íródott a gépelt kézirathoz. Az első lapot kivéve ebben a kéziratban sem sokat változtatott, javított Gárdonyi. Nagy a valószínűsége annak, hogy ez az elbeszélés jóval korábban, önálló novellaként született, csupán témája miatt került be az agglegénytörténetek sorába. A leghosszabb terjedelmű novella a Finum Ilka. Erről Gárdonyi József a következőképpen fogalmaz. „Akad közülük olyan is, mely a novellahámból kilép: a Finum Ilka. A Finum Ilka testes, kerek regény. Erezni rajta, hogy csak tartalma kedvéért birja meg a novelláskötet tábláját a többi mellett. "

23 Finum Ilka alakját Csík Ilka, Gárdonyi egyik első szerelme ihlette, a másik két leány mintái pedig a szilvásváradi főerdész lányai. Azt a darabot, mely a novella egyik fő eleme, maga Gárdonyi is rendezte még tanító korában, Szőlősgyörökön. A legterjedelmesebb kéziratanyag is ez után a kisregény után maradt a gyűjteményben. Két teljes kézirat is fennmaradt. Az egyik vegyes, ebben mind tollal, mind pedig géppel írt kéziratlapok találhatók.

24 Minden lapon javításokkal, kiegészítésekkel találkozunk. Új párbeszédek, jellemrajzok, leírások kerültek a szövegbe. Gárdonyi nagyot sokat dolgozott ezen a történeten. A gépelt kézirat címlapjáról derül ki, hogy esetleg ez a történet is csak a szerkesztésnek köszönhetően jutott be az agglegénytörténetek közé.

25 Ebben a kéziratban már jóval kevesebb javítást találhatunk. A Finum Ilka az Új Időkben jelent meg 191 l-ben, tizenkét folytatásban. A család kivágta és összegyűjtötte ezeket a részeket.

26 21 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.270. 1-61. 22 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.229. 1-45. 23 GÁRDONYI József é.n. 177-178. 24 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.356. 1-250. 25 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.356. 250-470. 26 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.360. 1-26. 399