Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Király Júlia: Kéziratok, jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában IV.

vezető szöveg. A nehezen olvasható szövegben a javítások mellett nyomdának szánt utasítást is olvashatunk.

10 A második kötet bevezetése is három különböző formában van meg. Kézzel és ceruzával írt két oldalas változat az egyik, melyben néhány javítást olvashatunk,

11 illetve megmaradt a gépelt változat is, mellyel Gárdonyi elégedett lehetett, hiszen nem javított. Csupán a nyomdásznak szánt tájékoztató szöveg olvasható a lap tetején.

12 Létezik egy valószínffleg korábbi gépelt kéziratos változat is. Ezen tollal Gárdonyi több változtatást, javítást eszközölt.

13 Nagyszerű keretet teremtett így ezeknek a történeteknek. Noha máskor is élt ezzel az eszközzel, véleményem szerint itt a legtalálóbban. Nem csak a történeteket fűzte így lazán össze, hanem alkalmat teremtett arra is, hogy jellemezze alakjait, a bennük történt változásokat. S ami szinte minden mesélőre jellemző, hogy korábban semmi jelentőséget nem tulajdonítottak ezeknek az eseményeknek. Csak így felidézve kaptak értelmet, jelentőséget. Az első novella a Szakállas Magdolna. Ez a Pesti Hírlap 1911. április 16-i, vasárnapi számában jelent meg. A sajtókivágat megmaradt.

14 Teljes a novella gépelt kézirata is. Az itt eszközölt javítások szintén a jellemzések kiegészítői. A főhős csélcsap katonatiszt, aki végre megtalálja igazi párját. Ám hazautazva, szembe találja magát bátyja megromlott házasságával, s így gyorsan megváltoztatja véleményét. A családi tragédia okozója a féltékenység, de a mélyebben szemlélő megérzi, hogy sokat lehetett volna javítani a helyzeten, ha az ifjú férj fiatal korában kevéssé csélcsap, s feleségéhez kissé őszintébb. A második elbeszélés A mandula. Kissé erőltetettnek tűnik a történet, elmesélőjén már az elején érződik, hogy fájlalja, amiért nem tud izgalmasabb történettel előrukkolni. Neki még unalmas története sincs. Gárdonyi e novellájának bevezetőjében javított a legtöbbet. Szemmel látható, hogy nem tudott felülkerekedni az egyszerűségen, majdhogynem semmit mondásba fulladt ez az elbeszélés. Csak a csattanója tudta megmenteni. A történet tollal és géppel írt kézirata is teljes egészében megmaradt.

15 A harmadik történet, az Egy korty víz már jobban szerkesztett, izgalmasabb, mélyebb gondolatisággal átszőtt. A boldog jegyespár esküvője mindössze egy korty vízen múlott. Egy balatoni nyaraláson javasasszony mondta a fiataloknak, hogy aki másnap először iszik a kút vizéből, az hal meg hamarabb. A menyaszszony, kijátszva vőlegénye éberségét, hajnalban titokban felkel, hogy hamarabb ihasson a vízből, 10 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.425. 1. 11 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.426. 1-2. 12 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 94.430. 1. 13 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.427. 1. 14 Pesti Hírlap. 1911. Lelt. sz. 96.321. 1-2. 15 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.279. 1-93. 397