Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Király Júlia: Kéziratok, jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában IV.

szélesek elé írt rövid jellemzések tartják össze a füzért, mintegy tartópillérként. Ezek a jellemzések többnyire a külsőről szólnak, illetve belop az író néhány olyan megjegyzést is, amiből tudjuk, mivé lettek ezek az urak. így a régmúltba való viszszatérés, akkori önmaguk is hitelesnek tűnik. Nagyszerű az a végig feszülő ellentmondás, amely az urak hölgyekről mondott rövid, fellengzős, cinikus megjegyzései és a történetek végkicsengései között végig érezhető. Elbeszéléseik a gyakorlatban egyáltalán nem igazolják rövid, tömör véleményeiket. Novelláiban Gárdonyi végül nem a nők, hanem a társadalom, illetve a konvenciókon, rossz beidegződésen alapuló, hamis mítoszokra épült házasság bírálatát adja. Az ő agglegényeit nem a cinizmus, a tudatos, kemény kritika, hanem igenis az álmodozások, vágyakozások hajtják. Mindegyikük megfogalmazza szerelmi ideálját, de nem maradnak titokban saját gyarlóságaik sem. Gárdonyi ezekben a munkákban ismét a jellemzés mestereként vizsgázik. Nagyszerűen karakterizálja főhőseit, pontosan, nem túlozva ábrázolja epizódszereplőit is. Kidolgozottak környezetrajzai is. Minden történetben gondos festőként írja le azt, hogy milyen környezetben, faluban, városban, tanyán játszódnak az események. Az ott élő alakok is szerves részeivé válnak a novelláknak. Talán annyi felróható, hogy néhány történetben ez még nem egyenletes, de a törekvés mindenképpen nyomon követhető (Hegyen égő tűz, Szakállas Magdolna). Mesteri az is, hogy noha novellafüzérről van szó, teljes egészként állnak egymás mellett ezek a történetek, de külön-külön is megállják helyüket. Bizonyítja ezt a tény is, hogy mielőtt könyvben kiadták volna, szinte valamennyi önálló novellaként is megjelent. Voltak novellák, amelyeknek ötletei egyetlen nap alatt születtek (Csak ne felejts, a Pék órája és a Hol vagy Éva? című). A kötet kerete igen frappáns. Karácsony estéjén összegyűlnek az agglegények, éppen tizenhármán. Hogy elüssék idejüket, megegyeznek, hogy mindenki elmeséli, miért nem nősült meg. Aki a legrosszabb történetet meséli, az fizeti a fogyasztást. Tizenhárom kerek történet az asszonyi észjárásról, a tipikus hibákról, hiányosságokról. Gárdonyit természetesen több oldalról érte elmarasztalás, s már megkezdte a Bajuszos veszedelem című novelláskötet előkészítését is.

8 S noha női hibákról, problémákról, hiányosságokról beszél, a kötet végkicsengése, és az, hogy milyen nagy megértéssel, mélyreható vizsgálattal, átgondoltsággal fogalmaz, azt mutatja, hogy nem a nők szidalmazására készült a mű. A kötet bevezetője több példányban is megmaradt a gyűjteményben. Az Előszóból létezik tollal írt és a gépelt kézirat is. A tollal írt meglehetősen kapkodva íródhatott, mert összehasonlítva más kéziratokkal, sokkal rendetlenebb az íráskép. Sok a javítás még a gépelt változaton is. Megfigyelhető, hogy szinte minden módosítás a külső jellemzés bővítése érdekében történt. A gépelt kéziratot Gárdonyi egy barna színű kartonba tette.

9 Ceruzával írt kézirat az első kötet végére szánt át8 KIRÁLY Júlia 2000. 524. 9 Hosszúhajú veszedelem. Kézirat, Lelt. sz. 96.428. 1-29. 396