Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Király Júlia: Kéziratok, jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában IV.

mával kapcsolatban merül fel a regény, mégpedig a szerzői jogdíjról szóló pereskedésben. Gárdonyi azt nehezményezi, hogy mivel a kiadó tudta nélkül nyomtatta ki a regény új példányait, mégpedig meglehetősen nagy számban, nem eszközölhette azokat a változásokat, melyeket kutatásai nyomán szeretett volna. Erről egy korábbi tanulmányomban már részletesen beszámoltam.

6 Nem találunk utalásokat arra, hogy hova lehettek ennek a könyvnek a kéziratai, miért nem maradt meg. A fent említett perrel kapcsolatban az biztos, hogy valamilyen kéziratnak az utolsó pillanatig kellett Gárdonyi birtokában lenni, tehát az inkább halála után tűnhetett el. Arról tudomásunk van, hogy a második világháború végén feldúlták a Gárdonyi házat, talán akkor semmisülhetett meg a kézirat. Hosszúhajú veszedelem Megannyi találgatásra adott okot az író Csányi Molnár Máriával kötött rövid életű, boldogtalan házassága, későbbi szerelmei, s a nőkhöz kötődő viszonya. Gárdonyi házasságáról alkotott véleményét jól summázza a következő szövegű cédula, mely a Hosszúhajú veszedelemhez készült: „Minden forró víz lehűl, ha leveszik a tűzről. Ez történik a házassággal is, amely testi lángokban forrt meg. "

7 Máriával 1884. október 29-én ismerkedett meg. A találkozást a dabronyi plébános, Mária nagybátyja (aki máig sem bizonyíthatóan esetleg apja volt) erőltette, de a sokat nélkülöző Gárdonyinak vonzó volt Mária vagyona is. Rosszul sült el a frigy, s az író későbbi szerelmeiben sem tudott beteljesedni. Nem csak ember kerülőnek, hanem sokszor nőgyűlölőnek nyilvánították. Mindkét feltevést művei cáfolják. Az utóbbit megkérdőjelezi minden egyes nőalakja. Mély beleéléssel ábrázolja műveiben a nőket, minden alak egy-egy majdnem tökéletes nőt mintáz. Olyanok ezek az asszonyok és lányok, amilyennek Gárdonyi képzelte az „igazit". Vicuska, Ida, Dsidsia, Biri, valamennyien kedvesek, szelídek, családszeretők, nagyszerű anyák és feleségek. Nőgyűlöletének kifejeződését leginkább a Hosszúhajú veszedelem című novelláskötetben látták. A Hosszúhajú veszedelmet 1909 és 1911 között írta. Két karácsony éjszakát kitöltő, keretes elbeszélés füzér. E szerkesztés alapötletét nyilván a XIX. században divatos francia novelláktól kölcsönözte. A baráti összejövetel nagyszerű alkalmat ad arra, hogy a jelenlevők összegezzék nőkről alkotott véleményüket, vágyaikat, elképzeléseiket. Ez a keretes forma kedvez Gárdonyinak. így az élő beszéd eszközeivel dramatizál egy-egy történetet, jobban ki tudja emelni a tartalmi összetevőket. Ez a keret egyfajta művészi játék is, amelyet Gárdonyi különösen szeret. Az elbe6 KIRÁLY Júlia 1998. 405-409. 7 Cédulák, Lelt. sz. 75.12.3. 395