Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Király Júlia: Kéziratok, jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában IV.

tatlan ember a legkedvesebb regényem."

1 Attila alakja már régóta, közel 10 éve foglalkoztatta. Gárdonyi így emlékezik erről: „A kilencvenes évek elején körkép-eszmékkel foglalkoztam. Egy este arra gondoltam, hogy Attila temetését kellene megfesteni. Milyen lehetett Attila temetése?... Fel is vázoltam a képet. De már másnap nem tetszett... Emiatt félre is tettem a képet... Munkácsy Mihály temetése vetette elém újra! Megrendítően hatott rám óriási mozgalmának és képes szépségének az ereje. Már akkor megírtam az Egri csillagokat. Szinte magát kínálta a kép, hogy feldolgozzam. A vázlatkönyv is újra a kezembe került. Éreztem, nem várhatok tovább. Ecsettel vagy tollal, meg kell mentenem ezt a gyönyörű témát."

2 A regénynek, melynek írását 1900. október 18-án kezdte meg, több címet is adott. Az első cím A hun leány volt, majd a Napenyészetti választotta, de ezt később túl üresnek találta. Leghosszabb életű cím a Szerelem rabszolgái volt.

3 Nehezen haladt ennek a regénynek az írásával is. Több kellemetlen látogató és egy rendőrségi idézés is megzavarta munkájában. Sokat tanulmányozta a római és a hun harcmodort, s a lovassági fortélyokat egy szomszédjában élő gróf tanította neki, aki híres huszártiszt volt. Hosszú heteket dolgozott a catalaunumi ütközet leírásán. 1900-ban járt Párizsban, s ekkor jutott el a catalaunumi mezőkhöz. Tanulmányozta Priszkosz rhétort, Jordanest, a francia Thierryt, Kézai Simon, Bél Mátyás munkáit, s a történetírók figyelmét is felhívta ezen források ellentmondásaira, pontatlanságaira.

4 A Budapesti Hírlapban megjelent cikkével szeretett volna egy történelmi vitát indítani, melynek során tisztázhatják az ellentmondásokat, de ez érdeklődés híján elmaradt. A milleneumi ünnepségek ideológiailag sem kedveztek ennek. Regényalakjai ekkor is élő, valós emberek voltak. Zéta maga Gárdonyi, Emőke Gárdonyi devecseri ismerőse, míg Dsidsia a verseiben gyakran megénekelt Vilma. A regény a Budapesti Hírlapban jelent meg 1901. június 27-től folytatásokban. Az író életében négy kiadást élt meg. Nagyszerű történelmi tablót festett, Zéta életének pszichologizáló ábrázolása, vallomásos regény formája nagyban eltér az Egri csillagok epikai ábrázolásától és előremutat az Isten rabjai című regényre. Ebben a regényben is nagyszerűen kirajzolódik az a szándék, amely már az Egri csillagok megírásánál is jellemezte. Úgy ábrázolni egy ember életét, hogy a történelmi kor ne csak üres háttér legyen, hanem mint egy lámpás, bevilágítson az elmúlt századok érdekes sötétségébe. Igazi történelmet írt regény alakjában.

5 A láthatatlan ember című regény kézirata nincs meg, s a cédulák, illetve naplójegyzetek között sem találunk utalásokat a regénnyel kapcsolatban. Egyetlen té1 GÁRDONYI József é.n. 91. 2 GÁRDONYI József é.n. 83-84. 3 GÁRDONYI József é.n. 87. 4 Z. SZÁLAI Sándor 1977. 168. 5 NAGY Sándor 2000. 45. 394