Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Király Júlia: Kéziratok, jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában IV.
Király Júlia KÉZIRATOK, JEGYZETEK ÉS FELJEGYZÉSEK A DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM GÁRDONYI HAGYATÉKÁBAN IV. Gárdonyi írói hagyatéka rendkívül sokrétű, a maga nemében talán páratlan, hiszen szinte teljes egészében fennmaradt. Nemcsak regények, novellák, versek, színpadi művek kézirataival dicsekedhetünk, hanem tetemes az ezekhez kapcsolódó cédula gyűjtemény is. Sokatmondó Gárdonyi fennmaradt levelezése, és ritkaságnak számít a sajtókivágat gyűjteménye. Fontosnak érzem a Gárdonyi kéziratok vizsgálatát, mert egy nem mindennapi író műhelytitkait lehet megismerni ezáltal. Különösen lényeges ez Gárdonyi esetében, mert személyéhez, munkásságához számos hamis klisé és mítosz tapad. Ezektől kell megtisztítani életművét ahhoz, hogy reális képet kapjunk róla, illetve méltó helyére kerüljön az irodalomtörténetben. Művei kéziratait vizsgálva nyomon követhetjük az egyes alkotások változásait, figyelhetjük azt a munkát, elmélyült kutatásokat, amivel különböző történelmi korok hű ábrázolására törekedett vagy személyek jellemét festette. Hagyatékát kutatva szembetűnővé válnak lényeges, munkáját jellemző mozzanatok. Aprólékossága, amelyet jelez az egyes művek címének megválasztása, pontossága, például regényei helyszíneit megrajzolta, hogy nehogy hibásan írjon le valamit. Sajátos az is, hogy folyamatosan javítgatta, változtatta, bővítette műveit az után is, hogy azok megjelentek, soha nem tekintette egyetlen munkáját sem befejezettnek. Saját műveinek megjelent példányaiban számos különböző célú javítást találunk. E tanulmányomban A láthatatlan ember című regényt, a Hosszúhajú veszedelem című novelláskötetet, az Aggyisten, Biril és Az öreg tekintetes című kisregényt vizsgálom. A láthatatlan ember című regény Gárdonyi a következőképpen vélekedett nagy regényeiről: „Az Isten rabjai nekem a legszebb regényem, az Egri csillagok a legjobb regényem és A láthaAz egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2005. 393
