Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Vécsi Nagy Zoltán: Gódor Kálmán festőművész hagyatéka (1911–1991)
„Hatvanban születtem 1911-ben, de itt születtek eleim is, ükapáig visszamenőleg; " 2 írta fent említett hatvani katalógusában megjelent önéletrajzában. Szüleiről 3 egy interjúban így nyilatkozott: „Édesanyám! Tőle örököltem hajlamaimat a piktúrához. Apám, aki mozdonyvezető és takarékpénztáros volt korán, tízesztendős koromban halt meg; így hát anyánkra, aki 94 évet élt, maradt mindhármunké fölnevelése. " 5 Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön, majd Aszódon végezte. Érettségi után Budapestre az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolára került, ahol az egyik legnagyobb hatású főiskolai tanár, Rudnay Gyula festőművész volt a mestere. Erről így emlékezik: „Ez sorsmeghatározó lépés volt: újlátásformák, népi orientáció, művészi igény, s az állandóan túlfűtött légkör nem engedett talmi alkotásokat létrehozni. " 6 Rudnay Gyula mind témaválasztásában, mind formai megoldásaiban, erős hatást gyakorolt életművére. Képein lakókörnyezetét, Hatvan és Eger jellegzetes házsorait, és a Balaton partjának festői hangulatait, bensőséges és puritán csendéleteken a kor jellegzetes belső környezetét, tárgyait, edényeit örökítette meg, valamint néhány tanulmány jellegű aktja mellett mestere szellemében, őszinte együttérzéssel látatott nincstelen embereket, egyszerű munkásokat és földműveseket. Széles ecsetjárású igényes színkompozícióin szívesen festett életképszerű, harmonikus közösségben megjelenített, munkálkodó vagy pihenő embereket. Gyakran választotta témájául magát a művészetet. A kor jellegzetes freskóvázlat szerűen terülő dekoratív kompozíciójának stílusában, művészeket alkotás vagy előadás közben; festőket műteremben, táncoló párokat, muzsikusokat a pódiumon. Gódor Kálmán festőművész emberként is egyszerű és egyenes volt, és ennek megfelelő egyértelműséggel fogalmazott, képben, szóban és írásban egyaránt. Saját munkásságáról is rá jellemző szikaran őszinte értékeléssel beszélt: „Képeim a legkülönbözőbb tárgykörnek és színűek. Stílusom nincs. Modorom a legváltozatosabb. Témaköröm megválasztásánál belső impulzusok vezettek. Ennélfogva az alkotásiperiódusok sem voltak időhöz kötöttek. Színekben gondolkodtam, s ezek határozták meg témáimat, melyek elsősorban munkástémák. Talán Hatvannak itt van egyedül meghatározó szerepe. Igazi barátaim parasztfiúk voltak, de vonzódtam az üzemi munkás felé is. A szegényebbekhez vonzódtam, velük vállaltam sorsközösséget. Ez lett az a bőr, amelyből később sem tudtam kibújni. Nem is akartam. " 7 Szóbeli fogalmazásmódjának belső világosságára bizonyságul, íme néhány sor egy levélből, amit volt diákjainak írt: „A jóban, az alkotás örömében, vagy az 2 1983: Hatvani Galéria, Hatvan (katalógus-füzet). 3 Édesanyja: Hegyessy Gizella. Édesapja: Gódor Géza. 4 Testvérei: Gódor Irma fuszerkereskedő és Gódor Gizella fotográfus. 5 (tya): Kinek kell a festó'? Vendégségben Gódor Kálmánnál. 1984. 6 1983: Hatvani Galéria, Hatvan (katalógus-füzet). 7 1989: Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan (katalógus). 386