Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Zábrátzky Éva: A siroki kő felhasználása a XIX–XX. század folyamán

Kő az építkezésben A népi építészetben a kőfalú házak megjelenése a XVIII. századra tehető. A Mátra és a Bükk vidékén a kőből épült házak aránya 1910-ben meghaladta a 20%-os országos átlagot, itt 26% volt a kőfalú házak aránya. Ez azt jelentette, hogy egyes falvakban az épületek 100% -át tették ki a kőházak, mint pl. Tarnaszentmárián.

24 Sirok kb. 30 km-es körzetben látta el a vidéket épületkövekkel, főleg északi irányban, hiszen a déli irányban több bánya határt szabott a siroki kő terjedésének: Tarnaszentmária, Demjén. Az alapozáshoz és a falazathoz alaktalan, megmunkálatlan követ használtak, csupán a lábazat volt szabályos alakú, un. kváder-kőből, vagy számozott kőből rakva. (A számozott kövek az előre meghatározott nagyságú területre kifaragott, sorrendet számokkal jelölő falelemek.) Terméskőből készítettek lépcsőket, ablakkereteket, tornácoszlopokat, kéményeket. A házak, kerítések oldalát durvára faragott kváderkövekkel rakták ki. A több elemből álló készítményeket a kőfaragó szállította-szállítatta a helyszínre, az ő irányításával rakták össze a megfelelő helyen. A kőkerítések korai változata a szabálytalan kövekből rakott kőfal, melynek a tetejét is laposra faragott terméskővel fedték le. Ez a szabályos kövekből rakott újabb formákra is jellemző, ám a kőfalak helyét az alacsonyabb, felül falécekkel, vagy fémrácsozattal kombinált típus vette át. A kapuoszlopok tetejét nem díszítik faragott gombokkal, egyedül a faragott oroszlán jelenik meg oszlopdíszként. (Rákóczi út 9.) A tornácoszlopok készítésének kezdeteit Bakó Ferenc a XVIII. századra teszi, ám a széles körű elterjedés szerinte is - a helyi hagyománynak megfelelően az 1875 körüli években indult meg.

25 A tornácoszlopok klasszikus stílusát az olasz kőfaragók hatásaként értékelik a helyi mesterek. A feltételezést, a közösségi emlékezet hitelességét támasztja alá a Cifra istálló vörös márványból faragott oszlopa és a Sirok egykori Vöröshadsereg út 35. szám alatt épült parasztház oszlopain körbefutó dudoros díszítősor között megfigyelhető azonosság is.

26 Az oszlopok három darabból álltak: alsó és felső kapiter, a kettő között helyezkedett el az oszloptest. A felső kapiterek díszítései a ión, dór és korinthoszi oszlopfők formáira emlékeztetnek, a díszesebb, csigás változataik között nincs két tökéletesen egyforma. Az oszlopok hengeres, vagy négyzetes testtel készültek, a díszítést körben megfaragták. A XIX. század végén, a kezdeti időszakban a földszinttől a tetőig nyúló méretben készítették, amit aztán egy rövidebb típus váltott fel: a tornác könyöklőjétől kiindulva. 24 BAKÓ Ferenc 1978. 61-62. 25 BAKÓ Ferenc 1985. 235. 26 BAKÓ Ferenc 1978. 64-65. 316