Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Domán Júlia: Doktay Gyula hagyatéka a Hatvany Lajos Múzeumban I. A múzeumalapítás körülményei

A hatvani Városi Múzeum végül hosszas vajúdás után 1969. január l-jén ala­kult meg, miután a Heves Megyei Múzeumi Igazgatóság és a Városi Tanács VB Művelődési Osztálya átvette a múzeum alapító anyagát. „Alulírott Doktay Gyula oki. építészmérnök kijelentem, hogy lakóházam földszintjén tárolt, Hatvan terüle­tén gyűjtött muzeális gyűjteményemet Hatvan városának múzeuma számára fel­ajánlom. Egyúttal hozzájárulok ahhoz, hogy a volt mentőállomás épületében ta­nácsi tulajdonú és múzeumi raktározási célra kialakított három helyiségbe gyűj­teményemet Hatvan Város Tanácsa átszállítsa. " (1968. november 25.) 6 „Régészeti múzeumot rendezett be lakásában Szántó Lóránt nagykökénye si pedagógus. Gyűjteményében számos kőkorszakbeli edény, kőbalta, kőkés, gyűrű, karperec, nyakék, buzogány, nyílhegy és egy ötezer éves kőszobrocska látható. Birtokában van egy fűzfalevél-kőlenyómat is, amelynek korát több millió évre be­csülik. A pedagógus mindezeket a leleteket a faluja környéki homokbányákban gyűjtötte, s azokat most felajánlotta a Hatvanban létesülő múzeumnak. " 7 A városvezetés az 1969. évre 100 ezer forintos költségvetést biztosított az új intézmény fenntartására és működésére. A múzeum másfél évig működött a Vá­rosi Tanács felügyelete alatt, majd 1970. július 1-től a Heves Megyei Tanács ha­tározata alapján a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága irányítása alá került. Az alapgyűjteményt a Doktay Gyula és a két tanárember, Szántó Lóránt és Németi Gábor által őrzött hatvani és Hatvan környéki tárgyak, dokumentu­mok alkották. Mindhárman a múzeum alapítói voltak, akik gyűjteményüket a városnak adományozták. A múzeum alapító okirata négy kutatási és gyűjtési területet jelölt meg: régé­szet, helytörténet, néprajz és képzőművészet. Doktay Gyula, aki a megalakulástól 1971 februárjáig volt az intézmény vezetője, főként régészeti és helytörténeti ku­tatásokat végzett; Szántó Lóránt a néprajzi és képzőművészeti, Németi Gábor a XX. századi történeti anyag felügyeletét látta el. Rajtuk kívül Tóth Jánosné gazda­sági vezető és Molnár Sándor teremőr tette teljessé a múzeumi dolgozók létszámát. A megalakulástól kezdve állandó gondot jelentett a gyűjtemény elhelyezése. A város az akkoriban orvosi rendelőintézetként működő Grassalkovich-kastély mellékszárnyában utalt ki három helyiséget a múzeum számára, kiállító térként pedig a Kossuth téren lévő nem túl tágas, de igen hangulatos két boltíves szoba szolgált. Ezen kívül raktározási célra ideiglenesen rendelkezésre állt a Doktay­féle ház raktárhelyisége a Hatvanas u. 2. szám alatt (ma a Moldvay Győző Galé­ria épülete), valamint a Jereván presszó alatti pince, amit a Polgárvédelmi Pa­rancsnokság engedett át átmeneti használatra. Nagyon megnehezítette a muzeoló­gusok munkáját a város különböző pontjain lévő épületek közötti ingajárat. Az át­6 Nyilatkozat. HLM Irattár 13/1969. 7 Esti Hírlap, 1967. március 7. 283

Next

/
Thumbnails
Contents