Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Domán Júlia: Doktay Gyula hagyatéka a Hatvany Lajos Múzeumban I. A múzeumalapítás körülményei

menetinek szánt megoldás 1972-ben változott meg, amikor a gyűjteményt átköltöztették a Szabadtéri Színpad öltözőhelyiségébe. A múzeum munkatársai 1969. januárjától immár szervezett keretek között folytatták a régészeti leletmentést, a lelőhelyek nyilvántartásba vételét, a néprajzi emlékek gyűjtését és a kiállítás rendezést. A meglehetősen nehéz körülmények között elinduló múzeum támogatottságát és lokálpatrióta szellemiséget mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Hatvan Városi Múzeum Baráti Körének külön budapesti csoportja működött Szmetena József nyugalmazott alezredes vezetésével, ami a hatvani születésű, de innen elszármazott polgárokat fogta össze. Sajnos a múzeum baráti kör tevékenysége Szmetena 1970-ben bekövetkezett halálával megtorpant és majdnem teljesen meg is szűnt, mivel a tagok nem találtak olyan múzeumbarátot, aki az ő szervező, irányító munkáját elvállalta volna. A múzeum szakkönyvtárát az a több mint 200 kötet alapozta meg, amit Némethy Endre, a Központi Múzeumi Igazgatóság osztályvezetője ajánlott fel a gyűjtemény számára. Szintén a KMI utalta ki a múzeum részére a Művészet c. folyóirat hét teljes évfolyamát (1962-68). A múzeum munkatársai kezdettől fogva jelentős közéleti szerepet vállaltak a városban. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak és szerveztek, és a saját kiállítások rendezése mellett részt vettek különböző városi testületek tárlatrendezéseiben (Sport-, Honvédségi-kiállítás). Folyamatosan történt a beérkezett tárgyak és dokumentumok nyilvántartásba vétele. E célra eleinte egyetlen általános leltárkönyvet használtak, 1971-től azonban megkezdődött a szakszerű, szakágankénti leltárba vétel. 1971-ig összesen 259 darab tárgy került be a múzeum leltárkönyvébe, többségük régészeti lelet, de történeti, néprajzi tárgyak, dokumentumok is szerepelnek közöttük. Értékes darabja az első évek gyűjtőmunkájának az az 1896ból származó címeres nemesi kiváltságlevél, amelyet a múzeum 1969-ben vásárolt 800 forintért. A Kossuth téri kiállítóterem kis alapterülete miatt csak időszaki kiállítások rendezésére volt alkalmas. Az első kiállítás a hatvani születésű festőművész, Hatvani Perlusz Gyula emlékére 1969. augusztus 31-én nyílt meg, s a másfél hónapos nyitva tartás alatt óriási sikere és látogatottsága volt. Az ezt követő, november 22-én megnyílt Felszabadulási kiállítás Hatvan 25 éves fejlődését mutatta be. 1970-ben már 5 kiállításra nyílt lehetőség: - A XVIII-XIX. századi polgári ötvösművészet (vándorkiállítás az Iparművészeti Múzeumtól), - Művészettörténet az őskortól a középkorig (vándorkiállítás), - Heves megye múzeumai (vándorkiállítás a Heves Megyei Múzeumi Igazgatóságtól), 284