Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

jesztésére, 74 júliusra mégis „a városi láz kissé csökkent" Gödöllőn, megszüntet­ték az ideiglenes polgármester tisztségét, a korábban megválasztott Czeczulics Jánost pedig községi főjegyzővé nevezték ki. 75 Hatvan első „városi" lépésének a városi (és egyben járási) rendőrkapitány önál­ló megválasztását tekinthetjük. A Magyar Államrendőrség felállításáról szóló, 1945. május elején megjelent 1700/1945. M.E. rendelet alapján a megyei városokban a képviselőtestületekre bízta a rendőrkapitány megválasztását, a nagy- és kisközségek esetében azonban a megyei törvényhatósági bizottság hatáskörébe utalta a döntést. 76 Milassin főispán 1945. július 30-ra hívta össze a törvényhatósági bizottság tagja­it a rendőrkapitányok megválasztása tárgyában. Hatvan várossá nyilvánítása csak az említett rendelet után vált hatályossá, így a tárgysorozatban a hatvani kapitányság ve­zetőjének kijelölése is szerepelt. Dr. Bonta Bertalan azonban észrevette az ellentmon­dást és a Nemzeti Bizottság nevében azonnal átiratot intézett a főispánhoz, amelyben a belügyminiszter jóváhagyó határozatára és a Magyar Közlönyben már megtörtént közzétételre hivatkozva kérte a tárgysorozat módosítását. 77 Dr. Bonta kezdeményezé­se sikerrel járt, mivel a megyei közgyűlés a belügyminiszter által a rendőrség meg­szervezésére kiküldött bizottság szakvéleménye alapján július 30-án kimondta, hogy a hatvani rendőrkapitányság vezetőinek kijelölését nem tartja feladatának. 78 Az újonnan létrejött megyei város mézeshetei nem tartottak sokáig. A rend­őrkapitány-választás során már egyértelműen felszínre kerültek a pártok között lappangó ellentétek. Az 1945. augusztus 5-én megtartott képviselőtestületi ülésen a Szociáldemokrata Párt négy delegáltja a Magyar Kommunista Párttal folytatott korábbi egyeztetések ellenére nem a kommunista párt jelöltjére Bocsi Sándorra, hanem a független, de feltehetően a Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt ál­tal támogatott Hegedűs Istvánra adta szavazatát, aki felborítva a papírformát vá­ratlanul 26:22 arányban győzedelmeskedett. A rendőrkapitány választás eredménye egyben azt is jelentette, hogy a kom­munista párt teljesen kiszorult a városi közigazgatás fontosabb pozícióiból, ame­lyet a párt vezetői nem tudtak megemészteni. 1945. augusztus 9-én a kommunis­ta befolyás alatt működő Heves Megyei Rendőr-főkapitányság utasítására kon­cepciós eljárás keretében letartóztatták, majd az egri internálótáborba szállították Hegedűs István rendőrkapitányt és Dr. Papp Zoltán polgármestert. 79 74 PML V/1044. Da. 1. Jegyzőkönyv Gödöllő képviselőtestületének 1945. május 16-ai üléséről. 75 HML XXII-202/40. Dobay Gábor levele Monostory Alfrédnek. Gödöllő, 1945. július 18. 76 Magyarországi Rendeletek Tára, 1945. 1. kötet. 77 HML XXII-202/40. A hatvani Nemzeti Bizottság átirata a megyei rendőrfőkapitánynak. Hatvan, 1945. július 25. 78 Heves Vármegye Hivatalos Lapja, 1945. augusztus 5. 79 HML XXXV-1-1-17. Az MKP Hatvan Járási Vezetőségének augusztus havi jelentése. Hatvan, 1945. augusztus. 273

Next

/
Thumbnails
Contents