Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

Miért éppen 1945? Hatvan régi álma vált valóra 1945-ben. Hat évtized elteltével mégis felvetődhet a kérdés, miért éppen ekkor járt sikerrel a kezdeményezés? Hiszen a település romokban hevert, a lakosság éhezett, a községi és járási hivataloknak óriási erőfeszítéseket kellett tenni a napi problémák megoldása érdekében. Miért vált anynyira sürgőssé a várossá válás, miért nem kerülhetett sor e fontos döntésre Hatvan és az ország helyzetének rendeződése utáni időszakban? Itt elsősorban a korabeli Hatvan vezető személyiségeire gondolhatunk, akik a húszas években döntési joggal rendelkező személyekkel ellentétben egy emberként álltak a várossá alakulás mellé, és az anyagi jellegű fenntartásokat másodlagosan kezelték. A helyi közigazgatás tagjai azonban nemcsak lokálpatrióta-érzelmekkel, hanem megfelelő szaktudással is rendelkeztek, így a kezdeti lelkesedést tényleges munka váltotta fel. A hatályos jogszabályokat ismerő közigazgatási szakemberek úgy gondolhatták, hogy érdemes kihasználni az „ideiglenesség" állapotát, talán egyszerűbb elérni a megyei törvényhatóság és a belügyminiszter jóváhagyását. A közigazgatás végleges rendezése ekkor már napirenden volt, így nem ártott igyekezni, főképpen amíg a rendkívüli intézkedések nem helyezik hatályon kívül. Különösen fontos megemlíteni ismét a kisgyűlés helyett egy személyben eljáró alispán kibővült hatáskörét. Felvetődött, hogy az erről rendelkező 1944-es rendeletet a képviselőtestület határozatában is kihangsúlyozzák, azonban Illinyi László - aki „alispáni szemszögből" is segítette az előkészületeket - bölcs megfontolás alapján lebeszélte erről társait.

80 Valljuk meg, valóban kissé furcsán hatott volna, amennyiben Hatvan nem saját fejlettségi szintjére és képviselőtestületének egyöntetű véleményére, hanem egy, a különleges viszonyokból adódó jogi kiskapura hivatkozott volna a várossá alakulás szükségességével kapcsolatban. 1945 áprilisában Ring Kálmán, Dr. Bonta Bertalan, Monostory Alfréd, Papp Zoltán még nem tudta, hogy a későbbiekben a megyei várossá alakulás folyamata tovább egyszerűsödik: az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. július 4-én hozta meg 4330/1945. M.E. rendeletét, amelyben kiiktatva a megyei törvényhatóság szerepét, egyedül a belügyminiszter személyére bízta a döntést.

81 Orosháza már ezen az úton vált - a II. világháború befejezése után második településként - megyei várossá, 1946. január 1-ei hatállyal.

82 80 HML XXII-202/40. Ismeretlen eredetű feljegyzés. 1945. április. 81 Magyarországi Rendeletek Tára, 1945. II. kötet. 82 DARVAS József 1965. 710-711. 274