Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

A szabályrendelet hiányosságai miatt Monostory Alfréd, Papp Zoltán és Dr. Bonta Bertalan kénytelen volt július 12-én ismét látogatást tenni Belügyminisztériumban. Könnyítést jelentett, hogy a belügyminiszteri határozat kijelentette, hogy egyelőre nem fontos a szervezési szabályrendelet megalkotása,

70 a legfontosabb állások egyszerű képviselőtestületi határozattal is létrehozhatóak. Megoldás született a járási főjegyző pozíciójával kapcsolatban is. Visszatért Hatvanba Gyürky Imre korábbi helyettes főszolgabíró (főjegyző), akit júliusban a hatvani járásban újra szolgálatba állítottak. Ennek ellenére Dr. Papp Zoltán augusztus elejéig még a járási főjegyzői hivatalt is ellátta. Hatvanban az első városi közgyűlést 1945. július 18-án tartották. Monostory Alfréd főjegyző hivatalos formában ismertette Hatvan nagyközség várossá történő átalakulását jóváhagyó alispáni és belügyminiszteri határozatot. Döntés született a szervezendő állások ügyében: a polgármester mellett egy városi főjegyző, két-két tanácsnok, illetve aljegyző dolgozott. A szakszemélyzet tagja volt a főmérnök, főügyész, városgazda, tűzoltóparancsnok, tíz hivatásos tűzoltó, két városi orvos, egy állatorvos. A polgármester mellett a legnagyobb hatalommal a városi főjegyző rendelkezett, aki egyben a polgármester-helyettes posztot is betöltötte. Mivel a képviselőtestület tagjai úgy ítélték meg, hogy a polgármester főként az újjáépítés koordinálásával foglalkozzék, ezért a városi főjegyzőre hárult a közigazgatási tevékenység javarésze. Az első városi főjegyző Monostory Alfréd volt községi főjegyző lett. A város képviselőtestülete úgy gondolta, hogy a település megerősödő pozícióit kihasználva lépéseket tesz bizonyos régóta tervezett intézkedések ügyében. Véghatározatot hoztak az ekkor még Verség községhez tartozó Kerekharasztpuszta, a Budapest Székesfőváros tulajdonát képező, de közigazgatásilag a Nógrád megyei Herédhez tartozó Mátravidéki Erőmű, valamint a Boldog község részét képező Kistelek-puszta Hatvanhoz történő csatolásáról. Kerekharaszt lakói a csatlakozási szándékukat már korábban kijelentették, Heréd és Boldog elöljáróságának véleményét a tervezett elcsatolásokról azonban elfelejtették megkérdezni,

71 megalapozva ezzel Hatvan és a két település közötti későbbi hűvös viszonyt.

72 Ezekben a hetekben Hatvan viszonozta a gödöllői elöljáróság áprilisban nyújtott segítségét: Monostory Alfréd elküldte a várossá alakulásával kapcsolatos iratokat Gödöllőre másolat készítése céljából.

73 Gödöllőn azonban tisztázatlan okok miatt megakadt a várossá válás folyamata. Bár 1945. május 16-án a gödöllői képviselőtestület még egyhangúlag a várossá való átalakulás mellett érvelt, és intézkedéseket tett határozatuk törvényhatósághoz történő felter70 Hatvan megyei város végleges szervezési szabályrendelete sohasem készült el. 71 HML XXI-4/a. 13044/1945. Kivonat Hatvan város képviselőtestületének 1945. július hó 18-án tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvéből. 72 Végül egyik kezdeményezés sem járt sikerrel. 73 HML XXII-202/40. Dobay Gábor levele Monostory Alfrédnek. Gödöllő, 1945. június 28. 272