Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

küldött városi szabályrendelet azonban csak a képviselőtestületi ülés előtt egy-két nappal érkezett meg. 47 Az előkészületek során Monostory Alfréd és Papp Zoltán megjelentek Gyöngyösön is, ahol a város vezető személyiségével tárgyaltak, akik szintén a várossá alakulást ajánlották. Közben a várossá válásról határozó képviselőtestületi ülést 1945. április 22­ére tűzték ki, és döntés született arról is, hogy Gödöllőhöz hasonlóan ezen a na­pon megválasztják a város polgármesterét, sőt a városgazda tisztséget is betöltik. Dr. Bonta magára vállalta az ülés koreográfiájának megszerkesztését, minden ap­ró részletet precízen kidolgozott, ügyelve arra, hogy a képviselőtestület egyhan­gúan, vita nélkül döntsön mind az átalakulásról, mind a legfontosabb városi tiszt­ségviselők megválasztásáról. Bontat a józan megfontolás, és nem a hivatali túl­buzgóság vezérelte, mivel tudta, hogy egyrészt a megyei törvényhatósághoz a képviselőtestületi határozatot fel kell terjeszteni, másrészt az ülésről készült jegy­zőkönyvet szintén bármikor megkérhették a felsőbb szervek. A Nemzeti Bizottság - valószínűleg szintén Dr. Bonta kezdeményezésére - pol­gármesternek Dr. Papp Zoltánt javasolta. Talán kevésbé lett volna fontos a városgaz­da megválasztása, de a NB feltehetően úgy gondolta, hogy a köztiszteletnek örvendő Fülöp (kóla) István községi bírót „nem lehet" tisztség nélkül hagyni. Az NB jelezte, hogy a többi állás betöltéséről nem kíván határozni, hanem a szervezkedési szabály­rendelet értelmében a megválasztandó polgármester jogköre lesz eldönteni, hogy a korábbi községi tisztviselők közül kinek a munkájára számít a későbbiekben. 48 Dr. Bonta még egy apróságra felfigyelt: az elfogadandó városi szabályrende­letben 64 főben állapították meg a megalakuló városi képviselőtestület létszámát (az 5 párt részéről 12-12 fő, illetve a 4 egyházi felekezet vezetői). A községi kép­viselőtestületbe a pártok azonban csak 9-9 személyt delegáltak. A Nemzeti Bizott­ság értesítette erről a pártokat, akik kijelöltek újabb 3-3 tagot. Ennek megfelelő­en nyílott később lehetőség, hogy a várossá nyilvánítás kimondása után a községi képviselőtestület azonnal át tudjon alakulni városi képviselőtestületté, s így meg­történhessen a két tisztségviselő megválasztása. 49 A számításba kis híján hiba csúszott, mivel a Magyar Kommunista Párt hat­vani szervezetének 1945. április 21-ei taggyűlésén többen felszólaltak a Nemzeti Bizottság határozata ellen, és a polgármester-választás elhalasztását kérték. Az MKP vezetője Kozsa József azonban keresztülvitte akaratát, és a taggyűlés 22:11 arányban elfogadta a polgármester- és a városgazda jelöltet. 50 47 HML XXII-202/40. Salgótarján város levele Monostory Alfrédnak. Salgótarján, 1945. április 19. 48 HML XXII-202/40. A hatvani Nemzeti Bizottság átirata a Községi Elöljáróságnak. 122/1945. Hatvan, 1945. április 20. 49 HML XXII-202/40. A hatvani Nemzeti Bizottság átirata a Községi Elöljáróságnak. 123/1945. Hatvan, 1945. április 20. 50 Jegyzólcönyv az MKP 1945. április 21-ei taggyűléséről. A Magyar Kommunista Párt iratai. HLM GY. 263

Next

/
Thumbnails
Contents