Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben
Az 1945. április 224 képviselőtestületi ülés Két héttel az előkészítő munka megkezdése után, az előzetes terveknek megfelelően 1945. április 22-én összeült a községi képviselőtestület, Hatvan történetében utolsó alkalommal. Az elnöklő Fülöp István községi bíró számára összeállították a pontos menetrendet: 1. várossá alakulás kimondása, 2. a városi szabályrendelet megalkotása, 3. a városi képviselőtestület megválasztása, 4. polgármesteri és városgazda tisztségek azonnali betöltése. 51 A képviselőtestületi ülést Fülöp István nyitotta meg, majd felkérte Monostory Alfréd községi főjegyzőt, hogy ismertesse előterjesztését. Monostory bevezetőjében a várossá alakulás általános indokait hangsúlyozta „... megállapíthatjuk azt, hogy Hatvan a 16.000-es lélekszámmal messze felülmúlja a dunántúli városok egész sorát... Hatvanban lüktető élet van, a lakosságnak összetétele, és a foglalkozása teljesen városias. ... Kulturális fejlettségére nézve Hatvan az iskoláival feltétlenül a városok között áll. A lakosság kulturális igényei terén, úgy a gyermekek neveltetési, mint a jobb, egészségesebb életviszonyok tekintetében több a kívánnivalója, mintsem az a nagyközségi keretekbe beleférne. Ami pedig a közlekedést illeti, ... alig van olyan város, mint Hatvan, amelyen keresztül futnak az ország fő közlekedési útvonalai, amellett, hogy a négy iránybanfutó vasúti vonalak fontos csomópontja. A várost megkülönbözteti a polgárainak szellemi önállósága és lendülete, ami a községekhez viszonyítva itt mindenkor tapasztalható volt, Hatvan város polgársága mindenkor az evolúciós haladásnak, az emancipációnak volt a zászlóvivője. Nem szabad elmaradni ezen az úton a jövőben sem. " 52 A bevezető után Monostory elsőként a településre nehezedő többletterhekre tért ki. A főjegyző konkrét tényekkel támasztotta alá mondanivalóját, hasonlóan mint elődje, Várkonyi Sándor tette 20 évvel korábban. Monostory kifejtette, hogy az új kiadások csak minimális terheket jelentenének, mivel kevés új állást kell létesíteni, illetve a városi adminisztráció keretében szervezett állásokat előbb-utóbb a nagyközségi apparátusban is létre kellett volna hozni (pl. főmérnök, városgazda). „Ha ezeket az állásokat oly kis városok, mint a 12.000 lakosú Balassagyarmat, a 10.000 lakoson aluli Kőszeg ... viselni tudják, akkor van remény arra, hogy ezt Hatvan városa is viselni képes. (...) minden remény meg van arra, hogy a fejlődőképes város a terheket minden különösebb megterhelés nélkül fogja bírni. " 51 HML XXII-202/40. Ismeretlen eredetű irat. 1945. április. 52 HML XXII-202/40. Jegyzőkönyv Hatvan község képviselőtestületének 1945. április 22-ei üléséről. 264