Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

ző- és kezdeményező képessége révén jelentős szerepet játszott Hatvan II. világháború utáni történetében. A községi képviselőtestület február 22-én alakult újjá, ezután kezdődhettek meg az első lépések a közigazgatási tevékenység és a mindennapi élet normalizálása érdekében. A Nemzeti Bizottság 1945. április 5-ei soros ülésén Ring Kálmán, a Polgári Demokrata Párt delegáltja vetette fel a megyei várossá történő alakulás szükségességét. Az 1945. január és április közötti időszakból fennmaradt községi és járási iratok egyáltalán nem utalnak hivatalos kezdeményezésre, így feltételezhetjük, hogy ténylegesen Ring Kálmán előzmény-nélküli, spontán felvetése indította el a várossá nyilvánítás folyamatát. A Nemzeti Bizottság megvitatta a kérdést, majd kimondta, hogy szükségesnek tartja az átalakulást és 1945. április 7-én átiratot intézett a Községi Elöljárósághoz, amelyben a képviselőtestület mihamarabbi összehívását, és egy városi szabályrendelet-tervezet kidolgozását kezdeményezte.

43 A Községi Elöljáróság tagjai pozitívan reagáltak a felvetésre, és a folyamat előkészítése még aznap megkezdődött. A munka oroszlánrészét egy ad hoc munkacsoport vállalta fel, amelynek tagja volt Monostory Alfréd községi főjegyző, Dr. Bonta Bertalan NB elnök, a kezdeményezés atyja Ring Kálmán, a frissen kinevezett járási főszolgabíró (korábban községi ellenőr-jegyző) dr. Papp Zoltán, valamint az ekkor Hatvanban tartózkodó, korábban Máramaros megyei alispán, dr. Illinyi László. Hatvanban ismeretes volt, hogy Gödöllő már 1945 közepén a várossá válás útjára lépett,

44 ezért Monostory Alfréd 1945. április 7-én levelet küldött „Gödöllő város Vezetőségének"', amelyben a várossá alakulás gyakorlati tapasztalataival kapcsolatos kérdéseire kért választ.

45 Gödöllő elöljárósága készségesnek bizonyult, mivel hamarosan megküldték válaszlevelüket, mind a 11 kérdésre pontos választ adva. A leírtakból kiderül, hogy Gödöllő csak érintőlegesen vette figyelembe a törvényi szabályozás által előírtakat. A várossá alakulást a Nemzeti Bizottság és a képviselőtestület együttes ülésén mondták ki, sőt ideiglenes jelleggel megválasztották a polgármestert is,

46 amelyre elvileg csak a miniszteri jóváhagyás után kerülhetett volna sor. Gödöllő feltehetően kész tények elé kívánta állítani a megyei törvényhatóságot és a belügyminisztert egyaránt. Hatvan vezetői ezután a gödöllői mintát vették alapul, és különösen a levél utolsó megjegyzését szívlelték meg: „Lehetőleg sietni kell. " Bár a várossá alakulást előkészítő tisztségviselők jelentős közigazgatási tapasztalattal rendelkeztek, mégis komoly fejtörést okozott a városi szervezési szabályrendelet megalkotása. Több település (Eger, Gyöngyös, Kőszeg, Balassagyarmat, Budafok) közigazgatási szervezetét is tanulmányozták, a Salgótarján által el43 HML XXII-202/40. A hatvani Nemzeti Bizottság átirata a Községi Elöljáróságnak. Hatvan, 1945. április 7. 44 PML V/1044. Da. 1. Jegyzőkönyv Gödöllő képviselőtestületének 1945. február 21-ei üléséről. 45 HML ХХП-202/40. Hatvan község átirata Gödöllő Város Vezetőségének. Hatvan, 1945. április 7. 46 HML XXII-202/40. Gödöllő válasza a hatvani Községi Elöljáróságnak. Gödöllő, 1945. április. 262