Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben
címmel. 31 A főjegyző alapos számításokat végzett, felmérve, hogy milyen anyagi megterhelést jelentene Hatvannak a városi közigazgatás fenntartása. Végkövetkeztetése szerint: „(...) semmiféle terhet nem jelent az adófizetőidre nézve a rendezett tanácsú várossá való átalakulás, csak előnyök állapíthatóak meg s e helység csak így fejlődhet (...)". Majd hozzátette: „A magam részéről Hatvan jövője érdekében, az átalakulás mellett nyilatkozom. " 32 A lelkesedésnek azonban nagyobb volt a füstje, mint a lángja, hiszen a községi főjegyző egyértelmű kiállása és szakmai érvei ellenére sem történt áttörés, és a Hatvan és Járása sem foglalkozott tovább a témával. Három év elteltével a kezdeményezés érdekes módon nem a képviselőtestület vagy az elöljáróság tagjai közül, hanem Dr. Kékessy járási főszolgabíró részéről érkezett, aki 1925 februárjában rendeletben szólította fel az elöljáróságot (!), hogy 15 napon belül tűzze napirendre a várossá alakulás ügyét. A rendelet indoklása kitért arra, hogy Hatvan lakosait nagy mértékben foglalkoztatja a kérdés, amelynek elintézése szükséges, mivel „(...) e kérdés idegességet teremtett a polgárság körében, mert vannak akik az átalakulás mellett, és akik ellene vannak; a polgárság nyugalma érdekében, minden befolyástól mentesen el kell dönteni e kérdést. " A képviselőtestület és a községi elöljáróság többsége azonban nem vállalta fel a döntést, a várossá való alakulást levették a napirendről, mivel azt „még időszerűtlennek, eléggé meg nem érettnek" találták. 33 A képviselőtestület elutasító álláspontja mögött főként a virilis képviselők érdekei álltak, akik úgy gondolhatták, hogy a rendezett tanácsú várossá alakulás többletterheit nekik, mint a község legnagyobb adófizetőinek kell majd fedezniük, s ezt az áldozatot nem kívánták vállalni. A virilis képviselők hozzájárulása nélkül meg volt kötve Várkonyi Sándor községi főjegyző keze, aki ezúttal is az átalakulás mellett kardoskodott. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Hatvan az 1920as évek során sikerrel pályázhatott volna a városi rangért, azonban az említett helyi érdekcsoportok ellenállása miatt a kísérletek zátonyra futottak. A kudarc hatására a rendezett tanácsú, illetve megyei várossá válás gondolata hosszú évekre háttérbe szorult (az 1929. évi XXX. te. alapján a rendezett tanácsú város elnevezést megyei városra, változtatták). A sikertelen próbálkozások nem befolyásolták Hatvan további fejlődését, amely az 1920-as években már önálló rendőri kirendeltséggel is rendelkezett, lakosainak száma pedig 1933-ban meghaladta a 15 000-et. 34 Ebben az időszakban Hat31 A vezércikk címe jól tükrözi, hogy a község /nagyközség fogalom köznapi használata még fél évszázaddal az I. községi törvény megalkotása után sem tudott meghonosodni. 32 Hatvan és Járása, 1922. március 19. 33 Hatvani Újság, 1925. március 1. A forrást közli: DEMÉNY-DITTEL Lajos-KOVÁCS Gábor 1993. 109. 34 Magyarország Helységnévtára. 1933. 259
