Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

van nagyközség kivételes státuszával több „objektív" kutató is foglalkozni kezdett. Békássy Jenő 1931-ben megjelent, Heves megye településeit bemutató könyvében például így ír Hatvanról: „Csonka-Magyarországon egyetlen nagyközség, amely tulajdonképpen város. Helyzete különleges. Kulturális fejlettsége, közgazdasági jelentősége és hatalmas közigazgatási apparátusa már régen túlnőtt a nagyközség keretein és mindezideig megmaradt nagyközségnek azért, hogy a lakosság amúgy is elég nagy terheit ne szaporítsa. Hatvan életének minden megnyilatkozása teljesen városi és közigazgatási teendői is ennélfogva tetemesen felszaporodtak, és (...) ez a munka mégis a legpéldásabb rendben folyik, olyan körültekintéssel és nagyvonalúsággal, amely biztosítja a teljes városi élet jellegét (...). "

35 Külön említést érdemel egy 1933-ban született államigazgatási reformtervezet, amely különleges szerepet szánt (volna) Hatvannak. A két világháború között számos elgondolás látott napvilágot, melyeknek középpontjában a magyar városhálózat, illetve az egész magyar közigazgatás újjászervezése állt. Az 1930-as évek elején Magyary Zoltán dolgozta ki az egyik legfontosabb racionalizálási koncepciót. Magyary számára a közigazgatás egyik fő kérdése a területi felosztás rendezése volt, elképzeléseihez több elismert geográfus szakembert hívott segítéségül, akik részletekbe menő elemző tevékenységet végeztek. Magyary kezdeményezésére dr. Princz Gyula megvizsgálta az ország területi struktúráját, majd kutatásai nyomán 1933-ban új közigazgatási területi koncepcióval állt elő.

36 Dr. Princz Gyula közlekedési és településhálózati vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon 14 megye kialakítása lenne a legoptimálisabb. A tervezett megyeszékhelyek között ott találjuk Hatvant is, Baja, Budapest, Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok és Szombathely társaságában. A felsorolt települések közül egyedül Hatvan nem volt megyeszékhely akkoriban, illetve egymaga képviselte e sorban a nagyközségeket is.

37 Természetesen nem vonhatunk le olyan következtetést, miszerint Hatvan fejlettségi szint tekintetében megelőzte volna a megye városait (Eger, Gyöngyös), hiszen Princz elsősorban közlekedés-földrajzi szempontok alapján választotta ki a központokat. Azonban feltételezhetjük, hogy nemcsak elméleti, hanem gyakorlati téren is megvalósíthatónak tartotta elgondolásait, így nem választott volna ki egy olyan települést, amelyet egyéb szempontok szerint ne tartott volna alkalmasnak a megyeszékhely-funkció betöltésére. A tervezet csak felvetés maradt, mégis Hatvan említése az esetleges megyeszékhelyek között jelzi, hogy a település már kinőtte a nagyközségi kereteket és nemcsak jogállás tekintetében. 35 BÉKÁSSY Jenő 1931. 188. 36 HAJDÚ Zoltán 2001. 159-161. 37 Dr. PRINZ Gyula 1933. 79-80. 260