Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Nagy Nándor: Hatvan várossá nyilvánítása 1945-ben

A megyei törvényhatóságok ún. külső tisztviselőiként tevékenykedő főszolgabírók azonban elsősorban a megyék érdekeit tartották szem előtt, a községek önálló törekvéseinek (pl. várossá válás) inkább fékezői, mint előmozdítói voltak. Ezáltal a főszolgabírók „jóindulatán" múlott, hogy támogatják és továbbítják-e a kérvényt. A megyei törvényhatósági bizottság összetétele és határozata szintén bizonytalan tényező volt. A jelenleg rendelkezésünkre álló források alapján Hatvanban valószínűleg az 1910-es években merült fel először a várossá alakulás kérdése,

27 azonban nem tudjuk, hogy a felvetés mellett történtek-e konkrét lépések az ügy érdekében. A várossá válás gondolata 1922-ben jelent meg ismét. A Hatvan és Járása című hetilap február 12-ei számában részletesen foglalkozott az átalakulás szükségességével. A háttérben feltehetően szerepet játszhatott az is, hogy Salgótarján 1921 végén sikerrel folyamodott a belügyminiszterhez rendezett tanácsú várossá történő átalakulásához. A helyi közvélemény előtt szintén ismert lehetett a Magyar Városok Országos Kongresszusának 192l-es javaslata, amelyben kérte a kormányt, hogy amíg a városi törvény elkészül, engedélyezze a 10000 lakosnál népesebb nagyközségek átalakulását rendezett tanácsú városokká.

28 A Hatvan és Járásában megjelent cikk a település további fejlődésének gátját egyértelműen a „falusi" közigazgatásban vélte felfedezni: „A falusi kormányzat vontatottsága az akadálya az elsőrendű viszonylatú községünk lendületes kifejlődésének. Hiába válik valóra így Hatvan vezetőségének legjobb akarása; magasztos törekvései keresztülvitelét mindenkor egyesek kicsinyes önzése igyekszik és fogja is megakasztani. A rendezésnek és a fejlődésnek útja abban a természetszerű következésben kapcsolódik együvé, melynek végén Hatvan mint rendezett tanácsú város bontakozik ki. Az átalakulásnak sem személyi, sem különösebb anyagi akadályait nem látjuk fennforogni. "

29 A felvetés jelentős hatást gyakorolt Hatvan polgáraira, és a község vezetésére. Az újság igyekezett a közvéleményt egységbe tömöríteni, ezáltal gyakorolva nyomást az elöljáróságra és a képviselőtestületre: „(...) abban, hogy Hatvannak rendezett községnek kell lennie, nem lehet vélemény-különbség közöttünk. Ezt mindannyiunknak akarni, erre községünk minden lakosának törekednie kell. "

30 A hetilap jelentős sikert könyvelhetett el, hiszen a várossá alakulás ügyével dr. Kékessy Dezső járási főszolgabíró és Várkonyi Sándor községi főjegyző is foglalkozni kezdett, sőt Várkonyi - aki a várossá válás töretlen híve maradt évekig - a Hatvan és Járása 1922. március 19-ei számában másfél oldalas vezércikket közölt „Falu-e vagy város" 27 Hatvan és Járása, 1922. március 19. 28 Dr. HEINZ Aurél 1973. 465. 29 Hatvan és Járása, 1922. február 12. 30 Hatvan és Járása, 1922. március 5. 258