Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században

Füleken tartott közgyűlésen hirdettetett ki ez az armalis, amely a jegyzőkönyvek szerint - ellentétben a családi történettel - a nem nemesi állapotból az igazi és kétségtelen nemesek sorába emelte a családot. 1. kép. Az Almásyak címere A kihirdetés alkalmával Chemniczky Gáspár, az egri püspök ügyvédje azért protestált, hogy az oklevél által megnevezett személyekre terjedő armalis nem érintheti a püspökséget illető királyi decimák bevételét. Almásy azonban ragaszkodott nemesi kiváltságához, valamint a Gyöngyös városában kialakult szokásjoghoz. Ezek után Almásy János letette az esküt, s felvétetett az ülnökök sorába. Nemesi taksáját 24 dénárban állapították meg.

4 Almásy György neve nem maradt meg annyira a köztudatban, mint Jánosé, pedig Bártfai Szabó László szerint életében szintén elismert személye a városnak, aki több éven keresztül a Szt. Bertalan templom kurátora volt. Fiai közül Márton Békés megye alispánja, Ferenc 1702-ben, majd 1705-ben jegyző, 1716-17-ben városbíró, majd megyei számvevő volt.

5 A nevezetesebb, János, az évek során folyamatosan emelkedett a megyei ranglétrán. Részben Gyöngyös városát, részben a földesurakat képviselve, a peres ügyek intézésénél gyakran szerepelt jogi meghatalmazottként, amelyet a megbízók egy-egy portával, vagy földdel jutalmaztak. Almásy jelentős kiterjedésű birtokokat vásárolt, illetve vett zálogba a megyében, s ebben az időben - a XVII. század végén - szerzett Gyöngyösön is adófizetés alá nem eső házat. 1683-84-ben a városi jegyzői tisztet töltötte be.

6 1684-ben a Gácson tartott tisztújító megyegyűlésen - ahol Almásy András egri kanonok, mint főispáni meg4 SZEDERKÉNYI Nándor 1891. 320-321. 5 BÁRTFAI SZABÓ László 1936. 31. 6 BÁRTFAI SZABÓ László 1936. 29. 218