Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)
B. Gál Edit: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században
hatalmazott elnökölt - Almásy Jánost választották meg szolgabírónak. 1690-ben a vármegye, hogy a községeket és a népet a hadi adó és a szakadatlanul jövő-menő katonaság zaklatásaitól megmentse, valamint a beszállásolás terhének viselésében támogassa megyei biztosi tisztséget szervezett, ahol főbiztossá szintén Almásyt nevezték ki. 1691-92-ben már másodalispán, majd 1693-ban, illetve 1697-ben az első alispáni tisztet viseli. A török kiűzését követően a visszafoglalt területek „újszerzeményként" való kezelése, s a birtokokra kirótt fegyverváltság érzékenyen érintett nagyon sok földbirtokost. A megye földesuraira 1703 februárjában 12 000 arany forintnyi fegyverváltságot róttak ki. Nem véletlen tehát, hogy nagy volt az elégedetlenség a nemesek körében is Lipót intézkedései ellen. Többek között ezért csatlakozott a nemesség jelentős része Rákóczihoz. Heves megyében Almásy János az elsők között állt a fejedelem oldalára. 1703. október 4-én ő adta ki a hadba hívó levelet, amely Gyöngyösre rendelt minden nemes és nemtelen egyént Rákóczi zászlaja alá. A megyei felkelőknek tehát a mátraalji város lett a gyülekezési helye, s innen indult Almásy János és Dévay Pál vezetésével az a kb. 2000 főnyi felkelő csapat, amely október végén csatlakozott az Egerhez érkező Bercsényi Miklós seregéhez. Neki köszönhető, hogy a város megmaradt a fejedelem hűségén a felkelő csapatok okozta sok károsodás és a szécsényi országgyűlés kedvezőtlen határozatai után is. 7 A XVII. század vége, XVIII. század eleje a család gazdasági és társadalmi felemelkedésének igazi időszaka. Almássy Jánosnak Gyöngyösön, Halászon, Törökszentmiklóson, Tiszabőn, Boconádon, Mérán, Fügéden, Zaránkon, Zsadányban, Vécsen, Halmajon és Mikófalván voltak birtokai, amelyekhez részben vásárlás, részben csere útján jutott. 1698-ban megvette Bessenyey András sülyi, vécsi, gyandai, és kőteleki, valamint 1430 forintért Nyáry Mihály kisfügedi, nagyfügedi, cinéri, tárcsái, domaházi, gelyei, négyesi és vattai birtokait, amelyekre 1700-ban kapott királyi jóváhagyást. 8 1699-ben zálogjogot nyert Vezekényen, s megszerezte Darvas János fogacsi és mérai részeit. 1700-ban a hűtlenségbe esett Bekény Gábor és Szuhay Mátyás nagyfügedi, mikófalvi, recski és tiszaszegi birtokait, 1701-ben Zsadány és Cselőháza pusztákat, valamint Zaránk falut vásárolta meg. 1700-ban királyi adomány levelet szerzett Törökszentmiklós, Tiszatenyő, Szenttamás és Csépa helységekre, s ekkor tesz szert a család a gyöngyöspüspöki és gyöngyöshalászi részekre is. Egyes birtokok megszerzéséről a Királyi Könyvekben az alábbi bejegyzések maradtak fenn: 9 1698: „Én Besenyei Zsigmond magamra vállalván feleségemnek, Lovey Klára asszonynak és Isten О Szent Felsége kegyelméből mostani és jövendőbeli 7 BÁRTFAI SZABÓ László 1936. 30. 8 ALMÁSY Dénes 1903. 120-121. 9 Mindenhol az első bejegyzést adom meg. 219